| |
|
Karácsony kategória versei
<<< versek
Ez itt az Ön költeményének a helye. Küldje be Ön is saját verseit az oldalra!
|
Karácsony
Markovic Radmila
Égbe futó örömsugár
Régen volt, de jól emlékszem,
kitisztítottam cipőmet,
kitettem az ajtó elé,
Mikulás botoljon belé.
Cipőmből a gyermeksírás,
égbe futó örömsugár.
Anya lettem, olyan szépség,
amilyent nem éreztem még.
Picike volt a kislányom,
nekem legszebb ajándékom,
fekete haj, hunyorgó szem,
Mikulás-hozta gyermekem. |
|
Karácsony
Hajdu Zsuzsa
A zöld fenyő karácsonykor
A zöld fenyő karácsonykor
Halkan jött; tán kopogtatott?
A szobába friss illatot hozott.
Mikor "lába" vízbe került,
láthatatlan arca mosolyra derült.
Szaloncukor, gömbök, díszek
ágaira egymás után felkerülnek.
"Fejét" a csúcs ékesíti,
Ő ezt méltósággal viseli.
Ágain a zöld tüskék
úgy ülnek, mint kis lepkék.
Őrzik a szép ünnepet,
látják a sok szeretetet.
Felnőtt, gyermek együtt készül,
az asztalra finom kalács kerül,
Estére a fenyő alatt
gyűjtik az ajándékokat.
A zöld fa csak ámul-bámul;
eléje melegség, szeretet tárul.
Szinte izzanak levelei,
majdnem kicsordulnak "könnyei".
Még a havasokban telik az idő,
és a kis fa nagyra nő,
álmában sem gondolta,
hogy egyszer ez lesz a sorsa.
Most már nem bánja,
hogy bekerült a szobába.
Boldogságot hozott a családoknak,
kicsiknek és nagyoknak.
Mindenki őt csodálja,
s ő ezt büszkén állja.
Míg ajándékokat bontogatnak,
jólesően örül a napnak.
Gyertyákat meggyújtják,
csillagszórók a szikrájukat táncoltatják.
Szeretet, öröm, boldogság van ma,
Mert ez minden ember karácsonya!
|
|
Karácsony
Katzee
Immánuel
Siralmas, sivár, sötét a nap,
nem látni értelmét, mi a holnap.
Sikolt a világ, valamit vár,
ó, Immánuel, jöjj már!
Bűn, s mocsok, fertelmes forgatag,
mindent körbevesz, eredben folyhat.
Szenved az igaz, nincs igazság,
ó, Immánuel, a világ vár rád.
Felkel a fény, távol, keleten,
fénye átragyog az ismeretlenen.
Eljött a világ világosságául,
ó, Immánuel, a világ eléd járul.
Megvetett volt, s fájdalmak férfia,
a világ terheit mind elhordozta.
Bűnünk, szégyenünk magára vette,
e múlandó, földi por-testben.
Elmúlt a világ sajgó sebe,
mert Ura mindazt felvette.
S bár sok még a szenvedés alant,
te ott vagy a keresztfa alatt.
Ez ad nekünk megoldást, ott a cél,
nála van a gyógyír sebedre.
Hozzá borulj, és meglátod Urad,
ki kitárt karjaival fogad.
Áldassék a neved, ó Adonáj,
hogy elküldted Fiad mihozzánk.
És így mondhatjuk azóta adventben:
Immánuel, velünk az Isten. |
|
Karácsony
Kohut Katalin
Feltárul az Isteni mese
Feltámad az isteni mese:
Jézus megszületett kétezer éve
Betlehemben istállóban,
Szeretetet hozott a világra.
Vajon addig hogyan éltek az emberek,
Nem létezett közöttük a jóság, szeretet?
Volt régen is barbár világ,
Erkölcstelenség aratott gyermekeket?
Jó ez rege, mi is lenne nélküle?
Mikor gyermek voltam,
Nem értettem, hogyan hozza Jézuska
Az ajándékokat a fenyőfa alá.
Később anyaként soha nem meséltem
Róla gyermekeimnek,
A karácsonyt elneveztem szeretet ünnepének,
A jó gyerekek jutalmazója én lettem.
Furcsa kettősség munkál most bennem:
A régi rege, meg a szocializmus elve.
Szívemmel éreztem minden időben,
Belém lettek írva az emberiesség törvényei,
Ezt sohasem hágtam át,
Függetlenül a vallásosságtól,
Melynek ájtatosságával ma sem tudok
Kibékülni, legtöbb hívő fanatikus.
Biztos vagyok abban, hogy a barbár népek
Idejében is éltek jóságos emberek.
Szükség van a mesére, hogy jók lehessünk?
Érdekes módon a jók titkon múlnak el.
Jön a karácsony, kihűltek a szívek,
Kinek-kinek más oka lehetett
Az elhidegülésnek: pénz, munkanélküliség,
Vagy meg nem értés, közömbösség,
S nem is sejtik a jó emberek,
Hogy szenvedtetőik sötét-lelkűek,
Arat titkon a halál, a betegség,
Gyűlölet-szitok és ármány nép.
Várjuk a karácsonyt, a szentséges éjt,
Ünnepeljük Jézus születését,
Ki fegyvert hozott népe kezébe,
Mert ördögfiak voltak kétezer éve.
Kellemes a karácsony a jóknak,
Meghitt a szeretettel teli hálás szívnek,
De a legnagyobb az öröm és kurjongatás
Ma is a felemelkedett gazdagoknak.
2011. december 11.
|
|
Karácsony
Kohut Katalin
A szeretet-fa
Karácsonyi aranyestet
ragyogtatja szeretetnek
óriássá nőtt zöld fája,
meghitt arcunk néz fel rája.
Áhitattal ver a szív is,
csengőszólót adja Írisz
lágyan bongó, halk zenéje,
csillagzásunk: lelkünk fénye.
1991. |
|
Karácsony
Kohut Katalin
Eljött már Karácsony
Eljött már Karácsony, szeretet-lángja
Még hevesebben ég,
Fogjuk hát meg egymásnak kezét!
Emlékezzünk közösen, kik nem lehetnek
Közöttünk ma már,
Arcuk gyertyafénynél még drágábban él.
Tudom kemény most a tél, de egymást szeretve
Biztosabb a lét,
Bízzunk egymásban, a segítség a tét.
Köszöntlek Titeket, barát a barátnak
Megsúgja: remélj,
Életed csodákról regél!
Szentséges vilián gondolj rám és
Rád gondolok én,
Együtt leszünk a szeretet ünnepén! |
<<< vissza az oldal tetejére
|
Gyerek versek - Mese, Mondóka
Szerelem versek - Szerelem, Bajos szerelem, Vallomás, Kedvesemnek, Hiányzol, Kihűlt szerelem, Szakítás, Erotikus, Vágyakozás
Élet versek - Barátság, Élet, Vallás, Otthon, Mindennapok, Akarat, Alkalmazkodás, Művészet, Szabadság, Hatalom, Tudás, Butaság, Hazugság, Betegség, Halál, elmúlás, Természet
Érzelmek versek - Boldogság, Búcsúzás, Szeretet, Aggódás, Megbocsátás, Magány, Csalódás, Fájdalom, Harag
Ünnepek versek - Születésnap, Névnap, Karácsony, Szilveszter, Újév, Húsvéti locsolóversek, Valentin-nap, Nőnap, Anyák napja, Ballagás, Farsang, Húsvét, Húsvéti versek - Angolul, Húsvéti versek - Németül, Esküvői, Mikulás, Apák napja
Család versek - Család, Eljegyzés, Házasság, Gyerek
Munka versek - Munka, Üzlet, Pénz, Iskola
Szórakozás versek - Vicces, Szórakozás, Népköltészet, Sport, Bor
Világ versek - Béke, Háború, Haza, Társadalom, Tudomány, Idő
Állatos versek - Kutyás, Macskás, Lovas, Madarak, Egyéb állatos
Idegen nyelvű versek - Angol, Német
|
[ Impresszum ]
[ Jogi nyilatkozat ]
[ Kapcsolat ]
[ Versek ]
|
|
|
