Csendes téli éj,
reményt hozó.
Szerelmes csókroll,
álmodó.

Ölelni egy asszonyt,
karjába pihenni.
Szeretnék egyszer,
végre boldog lenni.

Elmondani százszor,
szép az élet.
Fülébe súgni,
hogy szeretlek téged.

Fák alatt a zöld gyepen,harmat cseppje hull.
Az est hómájba a fák felett,egy felhő átvonul,
Hullámokon lovagol,játszik a holdsugár.
Szomorúan száll a dal mert elmúlott a nyár.

Messze túl a kék hegyen,darvak hada száll.
Ott nem lesz tél,sem tavasz,örök lesz a nyár.
Hullámzó kék tengeren,sok fehér hajó.
Elviszlek Én oda hol élni volna ...

Kinézek az ablakon,hófehér a táj,
százezernyi jégcsap csilingel a fán.
Szellő játszik a jégcsapon,álomszép zenét,
hallgatja a vén nap,lehunyja szemét.

Ilyent még nem láttam,ilyent még soha,
olyan mind ha ezüst hintó suhanna tova.
Ezüst csíkot húzva az ég peremén,
mesébe illő csodaszép regény.

Mind kihűlt szerelem,olyan ez a ...