Ifjúságom virágba öltözött rét volt,
út menti vörös pipacs az enyém volt:
sör-e, bor-e, pálinka-e?
ha eltalálod, megeheted.
Játéknak hittem az életet.
Anyánk szárnya alatt a harmónia...
Elhitettem magammal
a világ is hasonlóan ragyogó,
mosolygó, becsületesen dolgozó.
Ledöbbentem.
Rácsodálkoztam a
fátyolba csomagolt ...

Mozdulatlan dermedt csend ül a táj felett,
a Nap sem tesz lépéseket,
hallgat a fű, fa, bokor,
röptében a madár megkövül,
a szó torokban ragad,
házába bújik a világ.
Óriás, vérdermesztően fekete fehér foltos felhő
fuvallata megremegteti a földi létet, morajlás követi,
mintha kősziklák esnének széjjel.
Sötétségben jég kopogtat ...

Áll még egy fa
a kertemben,
valamikor díszruháját
vette fel,
megcsodálták, dédelgették
velem együtt a méhecskék.
Váratlanul fejem felett
beborult az ég,
oda mentem,
panaszkodtam,
könnyeimet hullajtottam,
tudtam érti, amit mondok,
illatával gyógyítgatott.
Nem tenném ezt soha többé,
de már késő,
díszruháját ...

Házam előtt van egy meggyfa,
tavasszal gyerekek lógnak rajta,
szedegetik az érettebb szemeket,
öröm nézni a kis lelküket.

Annyi levél van ezen a meggyfán,
ember fia meg nem számlálhatná.
Hangokat hallani csak róla,
elfújta a szél a zajokat azóta.

Most ősz van, és engem ingerel.
Minden este sztriptíz táncot lejt,
lassan ...

Szeretők szeme villámot szór,
egymás húsát marják vadul,
de még ettől
virul a szerelem.
A tél szele mindent megöl,
de
a tavasz élettel közeleg,
minden reggel felkel a Nap,
igaz
éjeket a Hold takarja.
Szerelem, Élet és Nap mellett
minden veszendő,
a világ legszebb virágai Ők.

Szeretném hallani a csalogányt,
nem vadítom magamra a felhők haragját,
égi lámpások ragyognak rám kíváncsian,
de
a csillagok és az ég olyan messze van
jön a fénylő hajnal, a nappalt nyújtja
tenyerem felé
piros, kék, barna lepkék csodálatosak,
mint a lehelet
szárnycsapással vihart kevernek,
ám amikor közeledek ...