 | Horváth Andrea (50 éves, nő) Ereimben lüktet a vers... |
Horváth Andrea által beküldött versek
Egy sötét erdőben, hatalmas erejű,
Hegyes fogú és véres karmú
Állat rohan, ahogy birja
Fogai közt önmagaddal.
Szája, mint egy ketrec
Örökre fogságba rekeszt,
Szabadulni nem lehet
Számodra, ez igy tovább nem mehet.
De, ha rájöttél volna,
Hogy ez is, csak önmagad volna,
Egyből szabad lehetnél, újra.
Hegyes fogú és véres karmú
Állat rohan, ahogy birja
Fogai közt önmagaddal.
Szája, mint egy ketrec
Örökre fogságba rekeszt,
Szabadulni nem lehet
Számodra, ez igy tovább nem mehet.
De, ha rájöttél volna,
Hogy ez is, csak önmagad volna,
Egyből szabad lehetnél, újra.
Olvasták: 473
Béke,
Az Ön versének a helye...
Este volt már rég,
Fenn az égen szép
Telihold van még
S látszó csillag kép.
Megébredt szegény
És ijedten néz,
Álmába serény
Angyalka regéz.
Elindult a ló
Egy város fele,
Éppen lángoló
Romokkal tele.
Karddal kezébe
Hadsereg felé,
Tüzzel szemébe
Igy állott elé.
Nem volt ...
Fenn az égen szép
Telihold van még
S látszó csillag kép.
Megébredt szegény
És ijedten néz,
Álmába serény
Angyalka regéz.
Elindult a ló
Egy város fele,
Éppen lángoló
Romokkal tele.
Karddal kezébe
Hadsereg felé,
Tüzzel szemébe
Igy állott elé.
Nem volt ...
Olvasták: 459
Béke,
