Józsa János (73 éves, férfi) Minden ember a gyermekeiben él tovább, így örökíti meg génjeit és ez a legnagyobb dolga és alkotása a földön.
A vers útravaló, üzenet a jelenlegi állapotodról és elképzeléseidről, a világról és abban a magad által elfoglalni kívánt pozíciókról. De amit nem tudsz megvalósítani egy életen át, ne félj, majd a gyereked megcsinálja! |
Józsa János által beküldött versek
Kihunyni készül a fény, s még mindig van remény
Mogorva a hős, szíve lágy, de ökle kemény
Bágyad a neonfény füstben érleli a kéjt
Eztán már meg sem várjuk az andalító éjt
Lángba borul a tévém, ég a képernyője
Ugrálnak a gengszterek sorban ki belőle
Eszelős a bűnöző, nincsen sok esélye
Célba lövő nyomozók nyírják ki ...
Mogorva a hős, szíve lágy, de ökle kemény
Bágyad a neonfény füstben érleli a kéjt
Eztán már meg sem várjuk az andalító éjt
Lángba borul a tévém, ég a képernyője
Ugrálnak a gengszterek sorban ki belőle
Eszelős a bűnöző, nincsen sok esélye
Célba lövő nyomozók nyírják ki ...
Olvasták: 610
Az Ön versének a helye...
Igen, én voltam az aki
meghúzta a ravaszt Szarajevóban
de még azelőtt is én voltam az aki
Cézárt szíven szúrtam
Csak úgy spriccelt a vér
egy odatévedt levélen a dér
fényesen s hidegen csillogott
- rabságom önként vállalom
Jeleztem s nem féltem
sápadtan sütött be a hold
a rácsokon keresztül
én a bitót néztem, mi nekem ...
meghúzta a ravaszt Szarajevóban
de még azelőtt is én voltam az aki
Cézárt szíven szúrtam
Csak úgy spriccelt a vér
egy odatévedt levélen a dér
fényesen s hidegen csillogott
- rabságom önként vállalom
Jeleztem s nem féltem
sápadtan sütött be a hold
a rácsokon keresztül
én a bitót néztem, mi nekem ...
Olvasták: 772
Nem kérhetem hogy felejtsd el,
De a szívem érez azt tudnod kell,
Vége van, nem tartott sokáig,
De elég volt ahhoz hogy totális,
Csalódás legyen az életem.
Ne mondd hogy nem volt valóság,
Érzéseimet ne használd,
Olyan célra nem adom,
Ahol a szívem szakad, vagy meghalok.
Leélhettük volna életünk,
Csak mi ketten, ez ...
De a szívem érez azt tudnod kell,
Vége van, nem tartott sokáig,
De elég volt ahhoz hogy totális,
Csalódás legyen az életem.
Ne mondd hogy nem volt valóság,
Érzéseimet ne használd,
Olyan célra nem adom,
Ahol a szívem szakad, vagy meghalok.
Leélhettük volna életünk,
Csak mi ketten, ez ...
Olvasták: 675