Lénárth Mária (71 éves, nő)
Csak szelíden
Csak szelíden, csak szépen... ne remegjen bele a világ,
a szív ne szakadjon széjjel.
Csak egy pici legyen mindenből benne, és az tán elég is lenne.
Csak szelíden, csak szépen... tán nem volt sok amit kértem,
és hogy mégis kértem, magam sem értem.
Csak szelíden, csak szépen... akartam futni az égen,
és hogy fogd közben a kezem... csak ennyit kértem.
Csak hogy hozzám érj... ahogy hozzád én érek...
olyan szelíden, és szépen.
|
Lénárth Mária által beküldött versek
Úgy érj hozzám...
mint tavaszi szellő a nemrég életre kélt fűnek szálaihoz
melyek között a százszorszép fehér kis szirmot bont,
és a kutyatej vidáman nyújtja szárát a felkelő nap felé.
Úgy érj hozzám...
hogy azt lássa a világ, én vagyok ki hozzád érek...
s ha a felkelő napban fénylünk... beleborzong a világ.
Kinyílik tőle az élet, és ...
mint tavaszi szellő a nemrég életre kélt fűnek szálaihoz
melyek között a százszorszép fehér kis szirmot bont,
és a kutyatej vidáman nyújtja szárát a felkelő nap felé.
Úgy érj hozzám...
hogy azt lássa a világ, én vagyok ki hozzád érek...
s ha a felkelő napban fénylünk... beleborzong a világ.
Kinyílik tőle az élet, és ...
Olvasták: 212
Az Ön versének a helye...
Koldusa vagyok a gondolatnak ami hozzád száll,
és rólad
lopakodva visszahat a lelkem legeldugottabb odvába.
Oda... ahova a nap is bejárna minden szép pillanatban,
hogy erőt merítsen magának belőle.
Azután tovább menne, és még visszanézne lemenőben hogy el ne felejtse a boldogság útját.
Ilyen az bennem, ami hozzád száll,
és belőled szépséget ...
és rólad
lopakodva visszahat a lelkem legeldugottabb odvába.
Oda... ahova a nap is bejárna minden szép pillanatban,
hogy erőt merítsen magának belőle.
Azután tovább menne, és még visszanézne lemenőben hogy el ne felejtse a boldogság útját.
Ilyen az bennem, ami hozzád száll,
és belőled szépséget ...
Olvasták: 588
A szépség idővel mindig elmúlik...
pókhálójával beszövi a sors fura pókja.
Nem áll le, egyre csak sző... ez a dolga.
Valamit ide-oda hálójába mindig belerejt,
az egyik tőle boldog, a másik sírva felejt.
Fürge lábával fut... majd gyorsan szövöget.
Lábad elé teríti a sorsod, s ha rálépsz, nem ereszt.
pókhálójával beszövi a sors fura pókja.
Nem áll le, egyre csak sző... ez a dolga.
Valamit ide-oda hálójába mindig belerejt,
az egyik tőle boldog, a másik sírva felejt.
Fürge lábával fut... majd gyorsan szövöget.
Lábad elé teríti a sorsod, s ha rálépsz, nem ereszt.
Olvasták: 369
Élet,
Királyom vagy, könnyű képzeletem szárnyán,
Futó pillanat, örök álom láttán.
S míg teremtettelek, belehaltam,
s míg teremtettél, léteddé fogantam.
Futó pillanat, örök álom láttán.
S míg teremtettelek, belehaltam,
s míg teremtettél, léteddé fogantam.
Olvasták: 460
Hiába nézel a tükörbe... nem mutatja meg hogy ki vagy...
talán csak annyit mutat, mint házon a vakolat...
de hogy miből van a ház, azt csak te tudod magad.
Hogy más is lássa... be kell hívnod a házba,
és bíznod kell benne... talán megéri... hátha.
Ha nem engeded beljebb, soha nem látja varázsod,
csak kívülről ismer...
ugyanúgy, mint magadat te a ...
talán csak annyit mutat, mint házon a vakolat...
de hogy miből van a ház, azt csak te tudod magad.
Hogy más is lássa... be kell hívnod a házba,
és bíznod kell benne... talán megéri... hátha.
Ha nem engeded beljebb, soha nem látja varázsod,
csak kívülről ismer...
ugyanúgy, mint magadat te a ...
Olvasták: 447
Élet,
Mit gondolsz rólam?
Hogy a furcsán megülő csendben csak egy zaj vagyok?
Egy zaj...
ami semmit nem jelent, és lassan elülnek majd a morajok?
Mit gondolok rólad?
Azt, hogy nyílik a virág, hogy énekelnek a madarak,
hogy minden ragyog... és te én vagyok.
Nem gondolnád, pedig milyen egyszerű a magyarázat.
Amit te gondolsz, az te vagy... amiben benne laksz,
és ...
Hogy a furcsán megülő csendben csak egy zaj vagyok?
Egy zaj...
ami semmit nem jelent, és lassan elülnek majd a morajok?
Mit gondolok rólad?
Azt, hogy nyílik a virág, hogy énekelnek a madarak,
hogy minden ragyog... és te én vagyok.
Nem gondolnád, pedig milyen egyszerű a magyarázat.
Amit te gondolsz, az te vagy... amiben benne laksz,
és ...
Olvasták: 524