Eljött a nap, Jézus napja,
Eljött az év, legszebb éjszakája.
Eljött a szeretet s szerelem hajnala,
Eljött a fagy, hogy mindezt marasztalja.

Eljött a kedvesem, akiért élek,
Akiért dobogó szívemben a lélek,
Örökké ujjong ha érzem az illatát,
Ha érzem teste minden mozzanatát.

Eljött a szülő, ki világra hozott,
Felnevelt s ...

Telnek napjaim, melyek számomra oly sivár fehér lapok egy óriási könyvben.
Szép, hófehér lapok, melyek másoknak gyönyörű, de énnekem üres.
Üres, míg mással meg nem oszthatom e lelket mely enyém, csak is enyém.
Meg nem alkuvó lélek az enyém, mely szeretne szeretni.
Büszke lélek, túlon túl büszke meg nem alkuvó lélek.
Önfejű, de nagyon szeretni ...

Ülök a tv előtt s nézem hasztalan.
Mit is csináljak? Unom magam!
Nem jut eszembe most semmi, semmi ami jó,
kivagyok teljesen, hát ez borzasztó.

Ahogyan ülök a kanapén peckesen,
egyszercsak magától megmozdul jobb kezem.
Megmozdul magától az aranyos drága,
ő az kivel imádom magamat máma.

Mert imádom mindennap magamat hevesen,
itt van ...

Hol vagy te álom, melyet kergetek,
Hol vagy te lélek, kiért élhetek?

Mért nem jössz el, váratod szívemet,
miért gyötröd így, fájó lelkemet?

Életem üres, s nem élhetem,
Nélküled nem, nem kell már így nekem.

Nélküled nem, nem kell mi hátra van,
Életem sem, mert így hasztalan.

Jöjj hát el már, s boldogítsd ...

Szeretem a tested, mely izgató,
Szeretem a lelked, mely hasonló.
Szeretem a lényed, mely örökké élteti bennem a létet,
Hogy érdemes élnem érted.
Szeretem a szemed, mely örökké mereven néz s kérlel: Segtíts!
Nem tudok!
S mit is mondhatnék még Neked?
Érted eldobnám életem, s mindent mi kell nekem,
Mert lelkem benned él!