Hajdanában, egykor régen
A négyszáznegyvenkilences évben...
Más idők jártak még erre
Hős napok a hun emberre...

Míg Attila nagy hun király
Követséget Bizáncból vár.
Priscos Rétort - mily szerencse,
Hogy sorsa idevezette.

Mert sorsa idevezette,
S mindezt papírra vetette.
Az utat is feljegyezte.
Nékünk emléket ...

Ma a forró nyárhoz öltözöm,
sétálok a sárga díszkövön.
Föntről izzón tűz le rám a nap,
bámulom a szökőkutakat.

Ragyogó most az én városom,
napfény nevet tetőn, házsoron.
A fák alatt árnyas tereken,
a korzózó ember megpihen.

Leülök egy piros padra én,
újságomat lebbenti a szél.
Ilyenkor az időm jól ...

Mondd el nekem, mi fáj neked?
Ne szégyelld ha könnyes szemed!
Tárd ki szíved, s a fájdalom,
eltávozik gyors szárnyakon!

Lelked nehéz, tedd le a súlyt,
beszélj, mondd el, mi téged sújt!
Meghallgatlak, hiszek neked,
jól látom én, könnyes szemed!

Rossz álomból ébredsz te fel,
a szabadság gyorsan jön el!
Tiszta a fény, szárad a ...

Minden ember boldogságra vágyik,
ne hidd, hogy a király boldogabb,
mint a gyermek, aki porban játszik,
s ott szövöget könnyű álmokat.

A boldogság lakhat kis szobában,
aki tudós, lehet önfeledt.
Míg dolgozik, elmerülten kutat,
nem érzi a múló perceket.

Ki a drága műkincseket gyűjti,
örül neki, mint egy kisgyerek,
Ám ha kapsz ...

Hajózik a pap a gályán,
szomorkodik papagáján.
Egyre csak nő az aggálya,
megszökött a papagája…!

Hová tűnt el a Nők lapja?
rajta van a pap kalapja.
Ha elveszi a kalapját,
meglátjátok a Nők lapját.

Ettem én sok papsajtot,
de a papsajt meghajtott.
Míg a wc-t megtaláltam,
paparazzik jártak nálam.

Jobb ez ...

Parissimus jár a Szajna-parton,
trikolor virít, s hatalmas tömeg.
Örömódán vonul, diadalív alatt,
Bastille hős ostromát ma ünnepli meg.

Az Unióból államférfik jőnek,
mert kötelez a történelmi tett.
Évfordulója ímé eljövendett,
Parissimus örül, boldog szerfelett.

Ünnepelj hát Párizs, szép e nyári nap!
A Champs-Elysées ...