A tó a tájjal szépen egyesül.
Opál színe a tájéba vegyül.
A lélek tágul e szépség láttán.
E szépség túlmegy a láthatárán.

Betölti e tavi világot,
ad szívemnek nagy boldogságot.
Balaton, te örök szépség!
Sugározd a béke szépségét!

Művészete tartósan ható.
Szívben, lélekben bennmaradó.
Ott marad talán örökre,
s velünk megy majd fel az égbe.

De ezek a művek itt maradnak,
hogy másokra is épp így hassanak,
s az Ő lelkük is gazdagodjon,
az Ő életük is szebbé váljon.

Zizzen az avar a lábunk alatt.
Hull az elsárgult levél a fáktól.
Makkocska bújik meg az avar alatt
fürge mókusra, vagy tavaszra várón.
De a sorsa már elhatároztatott.
Éhes mókus csapott rá enni vágyón.

Szállnak az igéző dallamok a kertben
helyet találva a hallgatók szívében.
Bartók, Mozart, Telemann és Decsényi!
Csak győzzük e sok szépséget befogadni!

Az estét gazdagítja a zene,
a múzsák gyönyörű igézete!
A tájat lassacskán körbefogja
e zenei est bájos hangulata.

S amíg az áradó muzsika nyújt lelki élvezetet,
addig a ...

A lélek

A lélek, mely éltet
mindig reménnyel telt.

Az élet

A szeretet szüntelen éltet,
s bűvös, nagy csodával tölt meg.
Csodával, mely maga az élet!

Szüntelen kiderül-beborul.
Bizony fúj a szél cudarul.
Sötét felhők jönnek-mennek.
Örülnénk a jobb időnek!

De ez nem vágy kérdése.
Fel-felnézünk az égre.
Milyen lesz az idő már?
Meleg lesz, vagy hűvös vár?

Ki tudja. Reménykedünk a szép nyárban.
De egyelőre derül-borul. Ez van.
Így is élvezni tudjuk az ...