Soós Szabolcs (2024 éves, ) |
Soós Szabolcs által beküldött versek
Mikor a kisgyerekek összedugják kis fejüket
És sutyorognak, kuncognak.
A felnőtt emberek előtt e rejtély örök titok marad.
És pajkosan összenéznek, kacagnak, nagyokat, tapsikolnak
Örömükben, vajon mi lehet az?
Ahogy színes kis ruhácskáikban
Pici cipelőikben szaladgálnak az udvaron,
Virágot szednek szorgosan, hogy boldog legyen
Majd ...
És sutyorognak, kuncognak.
A felnőtt emberek előtt e rejtély örök titok marad.
És pajkosan összenéznek, kacagnak, nagyokat, tapsikolnak
Örömükben, vajon mi lehet az?
Ahogy színes kis ruhácskáikban
Pici cipelőikben szaladgálnak az udvaron,
Virágot szednek szorgosan, hogy boldog legyen
Majd ...
Olvasták: 872
Az Ön versének a helye...
„Anya”, ez egy szó a sok közül,
mégis bárki meghallja, örül.
Szebb, ékesebb, sokkal fényesebb,
Emberi testet öltött lélek.
Ki segít, ha baj van,
Velem örül, figyel rám.
Gondoskodik rólam.
Míg kicsi voltam óvott a széltől is,
Ám az idő szele felnevelt engem is.
Kislányból, nagyobbacska lánnyá ...
mégis bárki meghallja, örül.
Szebb, ékesebb, sokkal fényesebb,
Emberi testet öltött lélek.
Ki segít, ha baj van,
Velem örül, figyel rám.
Gondoskodik rólam.
Míg kicsi voltam óvott a széltől is,
Ám az idő szele felnevelt engem is.
Kislányból, nagyobbacska lánnyá ...
Olvasták: 729
Nem tudtam, hogy közeleg,
Nem is sejtettem, hogy itt lehet,
Egyik nap még azt mondtad, s akkor
Még nem tudtam, de hozzám intézett
Utolsó szavaid hallottam:
„Majd beszélünk” s szelíden elaludtál,
Mert elfáradtál, s én nyugodt szívvel hazamentem.
Másik nap már nem beszéltél,
Egész nap csak aludtál,
Nem kommunikáltál, nem ...
Nem is sejtettem, hogy itt lehet,
Egyik nap még azt mondtad, s akkor
Még nem tudtam, de hozzám intézett
Utolsó szavaid hallottam:
„Majd beszélünk” s szelíden elaludtál,
Mert elfáradtál, s én nyugodt szívvel hazamentem.
Másik nap már nem beszéltél,
Egész nap csak aludtál,
Nem kommunikáltál, nem ...
Olvasták: 817
Szerelemmel telve, egymás iránti
őszinte tisztelettől vezérelve
Vezettél az oltárhoz Kedvesem,
Azon a gyönyörű ősz eleji szeptemberen.
Ősrégi, királyi városunk nagytemplomában.
Az emberiség ősi titkait őrizve
Fogadott be minket s szeretteinket
Gazdagon díszített kupolája alá.
Lábaink alatt a sötét, titokzatos ...
őszinte tisztelettől vezérelve
Vezettél az oltárhoz Kedvesem,
Azon a gyönyörű ősz eleji szeptemberen.
Ősrégi, királyi városunk nagytemplomában.
Az emberiség ősi titkait őrizve
Fogadott be minket s szeretteinket
Gazdagon díszített kupolája alá.
Lábaink alatt a sötét, titokzatos ...
Olvasták: 751
A tizedik évhez közeledvén
Nem érzem, hogy mennyi év múlt már el
Túllépve a kilencediken, még
Mindig úgy érzem, mintha
Csak most ismertelek volna meg.
Olyan vagy Te nekem, mint a
Jingnek a jang, mint a
Télben a fagy.
Úgy érzem egyek vagyunk,
De mégis külön testben,
Egyéni lélekkel-szellemmel.
Különböző ...
Nem érzem, hogy mennyi év múlt már el
Túllépve a kilencediken, még
Mindig úgy érzem, mintha
Csak most ismertelek volna meg.
Olyan vagy Te nekem, mint a
Jingnek a jang, mint a
Télben a fagy.
Úgy érzem egyek vagyunk,
De mégis külön testben,
Egyéni lélekkel-szellemmel.
Különböző ...
Olvasták: 749
Volt egyszer egy asszony,
Kinek ereje, kitartása tömérdek volt.
Reggeltől-estig robotolt,
A szíve testében erősen dobogott.
Szerelmét szerette, jellemét finoman nevelgette
S egyre szülte neki a gyermekeket.
Nem vette észre, hogy a nagy a hajtásban
Valahol-valamikor mélységesen elveszett.
S a lelkek egyre jobban ...
Kinek ereje, kitartása tömérdek volt.
Reggeltől-estig robotolt,
A szíve testében erősen dobogott.
Szerelmét szerette, jellemét finoman nevelgette
S egyre szülte neki a gyermekeket.
Nem vette észre, hogy a nagy a hajtásban
Valahol-valamikor mélységesen elveszett.
S a lelkek egyre jobban ...
Olvasták: 813