Nagy Dalma (2024 éves, ) |
Nagy Dalma által beküldött versek
Ültem a peronon s merengtem magamban;
Majd egy lány szoknyája libbent el előttem.
Egy gyönyörű lány, ki pettyes kalapban
Haladt felém; s azt hittem megőrültem.
Hosszú combjain megcsillant a napfény,
Elsuhant előttem könyvvel kezében,
Valamit éreztem, mintha tán szebbé
Változtam volna csillogó szemében.
Lepihent egy padra, arcán ...
Majd egy lány szoknyája libbent el előttem.
Egy gyönyörű lány, ki pettyes kalapban
Haladt felém; s azt hittem megőrültem.
Hosszú combjain megcsillant a napfény,
Elsuhant előttem könyvvel kezében,
Valamit éreztem, mintha tán szebbé
Változtam volna csillogó szemében.
Lepihent egy padra, arcán ...
Olvasták: 814
Az Ön versének a helye...
Szívem, s lelkem ismét kihalt;
Megint nincs miért küzdenem.
Belülről érzem a vihart,
Mely bennem tombol szüntelen.
Falba verném fejem – nem félteném!
Kiáltanék, de elcsuklik hangom.
Bármily szép lány rohanna most felém,
Elküldeném; engem ne akarjon!
Magam sem értem, hogy mért könnyezem;
Ez is csak egy a többi más ...
Megint nincs miért küzdenem.
Belülről érzem a vihart,
Mely bennem tombol szüntelen.
Falba verném fejem – nem félteném!
Kiáltanék, de elcsuklik hangom.
Bármily szép lány rohanna most felém,
Elküldeném; engem ne akarjon!
Magam sem értem, hogy mért könnyezem;
Ez is csak egy a többi más ...
Olvasták: 775
Billegek egy sziklaszirten állva,
S merengek az üres mélység felett.
Eldöntöttem, hogy nem leszek gyáva;
Csendben leugranék, de nem merek.
Az emlékeim most leperegnek:
Minden jó és rossz, ami eddig ért.
Az angyalok magasba emelnek;
Talán hálás leszek nekik ezért.
Billegtem egy sziklaszirten állva,
S merengtem az üres mélység ...
S merengek az üres mélység felett.
Eldöntöttem, hogy nem leszek gyáva;
Csendben leugranék, de nem merek.
Az emlékeim most leperegnek:
Minden jó és rossz, ami eddig ért.
Az angyalok magasba emelnek;
Talán hálás leszek nekik ezért.
Billegtem egy sziklaszirten állva,
S merengtem az üres mélység ...
Olvasták: 713
Harmat lepte fűben, nyári hajnalon
Csak nézem, amint föléled a Nap
És fekszem csendben árva domboldalon
Arra várva, hogy megpillantsalak.
Körbenézek e tarka-barka tájon;
Lágy szellő érinti meg testemet.
Becsukom szemem, nem hagyom hogy fájjon
És képzeletben megérintelek.
Majd bárányfelhők suhannak az égen;
Számolom őket és a ...
Csak nézem, amint föléled a Nap
És fekszem csendben árva domboldalon
Arra várva, hogy megpillantsalak.
Körbenézek e tarka-barka tájon;
Lágy szellő érinti meg testemet.
Becsukom szemem, nem hagyom hogy fájjon
És képzeletben megérintelek.
Majd bárányfelhők suhannak az égen;
Számolom őket és a ...
Olvasták: 805
Nem szerethetlek,
pedig minden csodás lenne,
ha végre éreznélek
remegő kezemben
és kimondhatnám
végre a mondatot:
oh Istenem,
milyen boldog vagyok.
Nem szerethetlek,
mert Te nem szeretsz;
én nem feledlek,
tán Te sem feledsz
és átérzed majd egyszer
amit én örökké:
az igaz szerelem
sosem válik köddé.
Nem ...
pedig minden csodás lenne,
ha végre éreznélek
remegő kezemben
és kimondhatnám
végre a mondatot:
oh Istenem,
milyen boldog vagyok.
Nem szerethetlek,
mert Te nem szeretsz;
én nem feledlek,
tán Te sem feledsz
és átérzed majd egyszer
amit én örökké:
az igaz szerelem
sosem válik köddé.
Nem ...
Olvasták: 806
Könnyen könnyezem mióta…hagyjuk!
Minden rendbe jön, ha letagadjuk.
Legalábbis mondják az öregek:
Az idő begyógyítja a sebet.
De mégsem. Hisz olyan régen történt
Mikor szívem darabokra törték.
Azóta csak keresem önmagam
És keresek boldogságot, ha van…
Könnyeim eláztatják e lapot,
De ki kell bírni! - csak még egy ...
Minden rendbe jön, ha letagadjuk.
Legalábbis mondják az öregek:
Az idő begyógyítja a sebet.
De mégsem. Hisz olyan régen történt
Mikor szívem darabokra törték.
Azóta csak keresem önmagam
És keresek boldogságot, ha van…
Könnyeim eláztatják e lapot,
De ki kell bírni! - csak még egy ...
Olvasták: 757