Nem vagyok én nagyra törő,
napsugarat kebelező,
vágyaimnak határt szabok,
a borúnak helyet hagyok.

De a ború terjeszkedik,
úri módon pöffeszkedik,
eltakarja azt a kis fényt,
ami eddig adott reményt.

Nem szabok én most már határt,
talpra állok az áldóját,
elűzöm a sötétséget,
habzsolom a reménységet.

Mert a ...

Zokog a lelkem a hajnali fényben,
testem marja a hozzád hajló vágy,
sír az ajkam az üvöltő csendben,
egyedül lenni jaj de nagyon fáj.

Hozzád küldöm a suttogó szelet,
mert a lelkem a bú tanyája már,
adja majd át azt az üzenetet,
lennék napfény a szíved teraszán.

Mondja még el mennyire szeretlek,
Te vagy az álmom minden ...

Alszik még a hajnal
csillagok remegnek,
éjszaka vándora
telt arccal tekinget.
Nyomor ölelkezik
amerre csak pillant,
rongypaplanok alatt
sok ezernyi sóhaj.
Napi élelemért
megszenvedő lelkek,
kiknek ágya avar,
fedelük az ég lett.
Rájuk is leszórja
ezüstjét orcája,
egyenlőn osztogat
koldusnak,királynak.

Elevezek más vizekre,
hol békésen ring mindig a tenger,
hol a szívem megnyugvást lel,
minden álmot,minden kegyet elnyer.

Megleli a hű szerelmet,
ami nélkül keserű a léte,
ami nélkül a szenvedés
ott áll mindig bebocsátást kérve.

Hiába kér nem eresztem,
mert nem csak búra születik az ember,
elevezek más vizekre,
hol ...

Adjon az Isten egészséget
minden szenvedőnek,
vidám dalos holnapokat
sok - sok kesergőnek!
Napsugárral teli létet
az összes szegény házba,
ne legyen már boldogtalan
sehol se az árva!
Örüljön most minden ember
ezen a világon,
elmondok majd mindezekért
ezer Miatyánkot!

Elmúlott a virágos nyár,
a szívemen a bánat jár,
fájdalmas lett dobbanása,
vérzik minden sóhajtásra.

Szakadj szívem,szakadj ketté,
ne érezzek soha többé,
hulljak le az őszi széllel,
fagyot hozó szürke dérrel!

Ne ébredjek soha fel majd,
akkor se ha tavasz sóhajt,
porladjak az avar alatt,
temetve a bánatomat!

Ne ...