Vörös rózsák súgnak-búgnak,
szeretettel hajladoznak egymáshoz,
találgatják a gyűlölet,
hogy született ezen a szép világon.

Emberekről beszélgetnek,
kiknek lelke hideg,sötét zsarnok,
kiknek szíve kiskertjében
nem terem más csak tövis és tarló.

Vörös rózsa melengesd fel,
kiskertjüknek gyomosodott földjét,
ültess bele ...

Nem bánom én
az élet rögös útjait,
zokogó hétköznapok
nehéz bújait,
csak itt legyél velem,
szoríts magadhoz,
együtt minden akadály
piciny hatalom!
Mit nekem a vihar,
folyók zúgó árja,
ha mellettem vagy
pokolnak bugyrában.
Csak érezzem testedet
sokáig még,
őszbe hajló éveink
mellettem éld!
Érezzem,hogy ...

Kivirágzik a lelkem,
ha mosoly ül arcodon,
lágy dal pendül szívemen,
ha szó nyílik ajkadon.
Minden szavad ölelés,
a lelkem tápláléka,
Nélküled fagy lennék
egy jégtestben lezárva.
Reszket a múlt kezeden,
hajadra ezüstöt szórt,
könnyfátylat vont szemedre,
mely már a télről dalol.
Állj meg rohanó idő,
ne pergesd az ...

Világ voltál szívemben,
csillaggal teli égbolt,
kitöltötted lelkemet,
s mosolygott a vén Hold.

Te voltál a mindenem
a szemem csillogása,
de elmentél,elhagytál,
most könnyes ragyogása.

Csillagtalan éjszakák
a nappalok is nékem,
emlékek közt vergődöm,
csak ennyi lett a részem.

Felemelem fejem,
úgy próbálok ...

Mély álomba merült
a bánat szívemben,
csalogány trillázott
szüntelen fülemben.

Csalóka éneke
lelkem felemelte,
boldogság trónjára
nektárba helyezte.

Annyira édes lett
az életem tőle,
nem láttam a felhőt,
mi bujkált mögötte.

Csak mikor a Napot
sötéten befedte,
felébredt a bánat
újra a szívemben.

Amikor a fecskék
messze-messze szállnak,
hideg szél tapossa
a tarka-barka tájat.

Új ruhát ad reá,
vörös színű álmot,
kergetőző leveleket,
halkan síró fákról.

Madárdalt elaltat,
tücsköknek zenéjét,
Nap tüzét eloltja,
szelídíti fényét.

Hűvös éjt kavargat
az ásító tájra,
kikeletig ő lesz ...