Egymáshoz hajló ágak
hajukat fésülgetik a vízparton,
ahol a hullámok
kőről kőbe ütköznek
zölden, kéken, fodros-színtelen,
azután eltűnnek...
távolban a hegylánc
halkan szuszog,
fára ugrik benne
a barna mókus...
a nappalt lassan
feketére festi az ég,
éj borul a tájra,
csillag-tükörrel
Cecil szépítkezik,
Dávid ...

1. Hegyeket másznék érted, hegyeket,
2. Óceánokat járnék érted, tengereket,
3. Széllel szembe szállnék érted, repülnék,
4. Feneketlen tóba mennék érted, merülnék,
5. Hátamon hordanálak, vinnélek
6. Csúnya, rossz emberektől védnélek,
7. Hadsereggel megütköznék, harcolnék,
8. Holtomból is érted újjá élednék,
9. Testemmel óvnálak ...

Itt ülök a semmi közepén, merengve a semmibe,
várom, hogy gyere, itt ülök reszketve.
Remeg a kezem, remeg a lábam,
ha becsukom a szemem, még mindig látlak.

Látom az arcod, látom a szemed,
érzem, ahogy arcomon csordul le egy könnycsepp.
Elmennék veled bárhová, ezt kérned sem kell,
elmennék, pedig tudom, hogy akkor vége lenne mindennek.

Keresek egy dallamot, mely szívedhez húz, rajtam nincs, csak egy szakadt blúz.
Veled átélni a tegnapot újra és újra, nem visszanézve a messzi múltba, ezt kérem, hát ejtsük bele a kútba!
Önmagamat kerestem, de mindíg csak másra leltem, így lassan a kezed elengedtem, a régi álmokat kergettem.
Ne hidd, hogy velem jobb, hogy velem más, de ha nem kell több, mint egy ...

Két karod közt láttam
először napvilágot!
Mikor fölnyitottam mind
kisded szempillámat!
Mosolyra nyilt ajkam
bár szólni nem tudok!
Hálából most Anyám
terád gondolok!

Mig növekedtem
te vigyáztál reám!
...

Mindig ugyanaz a reggel, felkelek és bámulom a falat,
Semmi sem lesz jobb, minden ugyanolyan rossz marad.
Próbálok változtatni az életemen, de nem egyszerű dolog,
Feladni soha, viszont küzdeni a végsőkig fogok!
Megint egy újabb szerelem, és megint egy újabb fájdalom,
Megint egy érzés, és a szívnek megint egy újabb ártalom.
Mögöttem a szerető család ...