Elérhetetlennek tűntél,
mégis hozzám sodort a szél.
Virgonc szárnycsapásokkal,
lázas lebegéssel
a felhők közt szálltunk, tele reménnyel.
ma a mulandóról azt hisszük, örök,
bár gyülekeznek a felhők,
a távolban mennydörög!
Felszabadultan ülünk a világperemén,
álomtested vágyakkal közelít felém.
Kívánom tested, szívem ...

Egy rakat gondolat
mi bennem volt
mind elszállt.
Úgy érzem magam
mint a Holt.
A fejem üres.
Minden Ihlet rád száll,
És azon gondolkodom
Szabad éjszakáimon
hogy Veled lehetek-e
zsúfolt nappalaimon.

Te szép Primadonna
egyedül élni, mint a korhadt rózsa, milyen?
Kérdem.
Mert ez nem az az élet, amit kértem.
Hogy bús ...

Az új nap feljövő fényének
bársonyos virradatában
idézem azt az arcot
melyen megszűnik

a nappal sötétlő képének
örökre eltűnő
keserű
homálya.

Még nem tudom, mi a neved
de szemed csillogó tükrében
magamat látni
a leghőbb vágyam.

Mielőtt elalszom,
simogass meg Kedves!
Érzed,
köröttünk megrészegült,
könnyű szél repdes?
Bújj mellém,
ölelj át szótlan!
Lángra lobbant szerelmünk,
fent ragyog a holdban.

Megkereslek én...



Járom a kedvenc utcáinkat, figyelem

a sétálókat és azon kapom rajta

magam, minden gyalogos rád emlékeztet...

Édes szerelmem, a távolléted maga

...

Mosolyod is melenget

Lásd e szép estet, ölel minket, ahogy te engemet.
Lásd fenn a vén Holdat, sugara fest ezüstre minket.
Lásd a csillagot kedvesem, sziporkázva mosolyog,
Lásd, fenn az Égen egy baglyot, ő is felénk bazsalyog.

Lásd ott a Napot, - íme, milyen kedvesen néz le ránk,
Elnézőn jóságos, megértő, - ahogyan te szoktál.
Mosolyod ...