Függöny mögül
holdsugár kúszik
hátamon, s
vetül ágyamon
árnyékom képe
a párnán, mint
annyiszor, mikor
álmodom
veled, vagy
nélküled, nem
tudom már
azt sem,hogy
ébren vagyok- e
mert hasztalan
keresem értelmét
a lélegzetnek
ha meghalnék mivel
lenne kevesebb
a világ, hisz te meg én
csak ...
holdsugár kúszik
hátamon, s
vetül ágyamon
árnyékom képe
a párnán, mint
annyiszor, mikor
álmodom
veled, vagy
nélküled, nem
tudom már
azt sem,hogy
ébren vagyok- e
mert hasztalan
keresem értelmét
a lélegzetnek
ha meghalnék mivel
lenne kevesebb
a világ, hisz te meg én
csak ...
Olvasták: 501
Az Ön versének a helye...
Ne várj szavakat tőlem,
neked a szívem beszél.
Jobb most hallgatni érzem,
hisz előtted a múlt megírt levél.
Beszél veled a papír,
a leírt betű a lapon.
Szívem a szavakban sír,
eltűnődve kedves arcodon.
Szavak nélkül írom a levelem,
a szívem benne van.
Könny önti el a szemem,
de nevetek mégis oly boldogan.
ne ...
neked a szívem beszél.
Jobb most hallgatni érzem,
hisz előtted a múlt megírt levél.
Beszél veled a papír,
a leírt betű a lapon.
Szívem a szavakban sír,
eltűnődve kedves arcodon.
Szavak nélkül írom a levelem,
a szívem benne van.
Könny önti el a szemem,
de nevetek mégis oly boldogan.
ne ...
Olvasták: 600
A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki ...
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki ...
Olvasták: 820
Holdfény-sávok sorában: fák között
paraszt-virág rétbe olvad testünk,
s álmunkban a csillagok közt járunk
s önfeledten, gyerekként nevetünk.
Késő-izzású vágyunk még régi,
hol a padok árnyékot vajúdnak
s Góliáttá válnak a hold-kelte
tövén álló fák a nyugalmunknak.
S te itt fekszel finom széna-létbe
súlyos ...
paraszt-virág rétbe olvad testünk,
s álmunkban a csillagok közt járunk
s önfeledten, gyerekként nevetünk.
Késő-izzású vágyunk még régi,
hol a padok árnyékot vajúdnak
s Góliáttá válnak a hold-kelte
tövén álló fák a nyugalmunknak.
S te itt fekszel finom széna-létbe
súlyos ...
Olvasták: 558
Nem emlékszem arra mikor először láttalak,
tudod, van mikor az ember nem láthat,
később egy apró pillanat is elég,
és érzed, szíved már is az övé.
Az az este, arra emlékszem,
mikor először kettesben veled beszéltem,
elmondtad mi bánt s én is,
együtt éreztük ugyan azt a kínt.
Mára én eldobtam azt mi akkor fájt,
jött ...
Olvasták: 603
Szólni nem merek, ezért inkább leírom az igazat
Elszeretném mondani azt, ami nagyon fontos, s sajnos kimaradt
Régóta próbálom elmondani, de valahogy sohasem sikerült..
Ennek így nincs értelme, már nem bánom ha minden kiderül
Talán megérted te is ezt a dolgot
Lehet hogy nem nekem, de valakinek szívből s őszintén majd te is kimondod
Elmondani így sem ...
Elszeretném mondani azt, ami nagyon fontos, s sajnos kimaradt
Régóta próbálom elmondani, de valahogy sohasem sikerült..
Ennek így nincs értelme, már nem bánom ha minden kiderül
Talán megérted te is ezt a dolgot
Lehet hogy nem nekem, de valakinek szívből s őszintén majd te is kimondod
Elmondani így sem ...
Olvasták: 537