Két hónapja még gondolni sem mertem,
Hogy Benned az érzéseket így felkevertem.
Mint a pillangók a gyomromban szállnak,
Annyira, úgy kell, hogy lássalak, várlak.

Ezelőtt még a bánat könnyeit hullajtottam,
S most újra boldogan, de nem meguntan
Érzem, hogy megfogod kezem, hogy hozzámérsz,
Látom, hogy újra nézel, újra bámulsz, s újra ...

Egyszer, mikor minden véget ér,
Egyszer, mikor sokszor kérded: miért?
Egyszer, mikor nem tudod hol romlott el,
Egyszer, mikor a világ fordul fel.

Egyszer, mikor úgy érzed, nincs tovább,
Egyszer, mikor nem hiszed, hogy léteznek csodák.
Egyszer, mikor csak RÁ gondolsz, s nem keveset,
Egyszer, mikor kimondanád NEKI utoljára: SZERETLEK ÉDESEM!

Azt mondod, nem bírod tovább,
De a küzdelmet feladni? Korán van, még korán...
Talán se eleje, se közepe, se vége nincs ennek.
De! Van! Szép, szenvedélyes, ám nehéz kezdete.
Megbirkózni sok gonddal, bajjal
A fontos, hogy harcolj erős akarattal.

Isten is megsegít, fordulj hozzá bátran,
Hogy ne találhass soha, soha jobbat nálam. ...

Egy hideg, őszi éjszakán,
Történt valami, mi délibáb volt csupán.
Kértelek valamire, mit nagy nehezen megtettél,
De így legalább tudom, hogy igazán még nem feledtél.
Nem az eszedre, agyadra hallgattál,
Most már fájó, de akkor jó döntést hoztál.
Azt mondtam hiányzol, s Te feleltél: „Ha tudnád…”
Nem tudtam, mit tegyek, hozzád ...

Ha majd az égen szépen, sorban
Kialszanak a csillagok,
Mint a villanyégőket-
Úgy kapcsolják le őket az angyalok-
Lelkem akkor útrakél-
Lelked lesz a célállomás:
Két lélek,egymást átölelve:
Öröklét lesz az elmúlás.

Csak ölelni, puszilni, csókolni,
Csak simogatni, nézni és bókolni.
Vágyom rá, hogy Mindenednek hívj már,
Vágyom rá, hogy igazán szeress, vágyom RÁD!

Csak lenni Veled, mint SOHA, egyszer sem,
Csak lenni Melletted oly szorosan, hogy elképzelhetetlen.
Érezni, hogy el nem engedsz már,
Nem érezni, mi rég oly nagyon fájt.

Csak mondani, ...