Fénytündérek táncolnak a vízen,
majd eltűnnek e szépségtengerben.
A nádasoknak komor zöld tömbje
csendben nyúlik be e tájszépségbe.

A Nap az égről hőjét bőszen szórja
a békésen szélesen nyújtózó tóra.
De a tó miért is nyugtalankodna?
Ezt fejezi ki minden egyes fodra.

Ezek kavarognak szüntelen az agyamban,
miközben úszom a Velencei-tóban.
Élvezem ezeket az önfeledt órákat,
azt, hogy a Természet műveli e csodákat!

Halász István
Gárdony, 2015. augusztus 14.