Elveszett lelkem ,
a mélységben keresem.
Lelkemből falatozó,
sötétben várakozó vad démon.
Oh te szörnyűség ,
te kárhozott könyörtelenség.
Mond mit tettem ,
hogy ezt érdemlem?
Szívemben tátongó üreg,
fájdalmat elfedő üveg.
Miért? Miért?
Kínzott lelkem mély veremben ,
lüktető fájdalom az eremben.
Tűnj el és oldozz fel.
Fél lábbal a sírban,
Erőnek erejével a kínban.
Tébolyból a jelenbe ,
majd vissza a verembe.
Segítő kezek nyúlnak felém,
Kapaszkodok , felálok , fel én.