A hajnal, mint vadló vágtat elő a sötétből,
Most vált el az éjszakától, mint a jó fivértől...

A vágtató lónak lobog a fénysörénye,
Várjuk... rohan, hogy ideérjen idejébe...

Emelkedik a nap, szívünkből kiszakadnak kacajok,
Kezd már meleg lenni... Lelkünkből távozzanak a bajok!

Vecsés, 2013. április 10. – Kustra Ferenc