Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lelkes Miklós verse

Beküldve: 2024.11.23.
Ennyien olvasták eddig: 536
135 
Álarcok (Petőfi Sándor emlékének)
Igen, fontos, miként halt meg Petőfi.
Segesvárnál, vagy barguzini táj
karolta át, mikor halála eljött?
(Anyag-varázslat rejtély minden halál.)

Ám fontosabb, hogy végre lásd, magyarként:
az arcokra álarc miként tapad.
Mosolyt, bánatot mímeltet az érdek,
s tett fosztogat, míg a légben nagy szavak.

Álarcban urak, és álarcban szolgák..
Érdek parancsolt, érdek meghajolt.
Kör kitágult véres álarcosbálon
(és később meg sirathattad Trianont!)

A költő léte, ha Költő: az Eszme.
A vers, ha Vers, lelkekhez átkiált
baj előtt, még ha tudja is: legyőzik
a zsoldos imák, sötét litániák.

Petőfi léte maradt mi volt: Eszme.
Feltámadását így várja, mint halott.
Dicséretekkel kicsúfolt koporsót
kísérnek maguk megjátszó magyarok.

Nagy menet ez! Két véres bálon átment
(és attól félhetsz, hogy jön a harmadik!).
Magyar vagyok, s szégyellem, bár tudom, hogy,
más népekben is csak ilyen nép lakik.

Ne csak a Felszínt nézd! Tekints a Mélybe!
Olyan lényeges: Segesvár?! Barguzin?!
Nem fontosabb az, amit a Jelennek
Ő kiálthatna: mitől is itt a kín?!

Nem fontosabb, a magyar értőn lássa,
hogy Verseiben Szabadság mint ragyog, -
és ne engedje át tolvaj kezekbe
a Hazát: múltat, jelent, és holnapot?!?!

(2017)

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére