Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Babinszky László versei

Babinszky László (116)
305 
133 
Tűnődés Budaörs múltjából I.

Ti Budai hegyek, ha beszélni tudnátok,
Örs törzséről mit is mondanátok?

Kabarok seregét mely csillag vezette,
Hogy honfoglaló népét ide vezérelte?

Kordélyos szekerek kísérték útjukat,
S a múlt idők mocsaras-sarát taposó lovak.

Őseink sodródó népét hogyan fogadtátok,
E dimbes – ...
Olvasták: 797
Részletek
Az Ön versének a helye...
131 
(1986. szeptember 15. hétfő. Az írás megjelent
az OMIKK – HÍRADÓ 12. Évfolyamának 9-es számában,
1986.szeptember 24-én. szerdán.)

Nem tudom, mi van velem, de újra érzem, élek!
Szemeimben látom földi másod, képed!

Nem merem elhinni, hogy ugyanaz a lényeg,
Nyelvem nem kettős, s mondataim érted.

Biztos sejtetted, hogy rám angyalok ...
Olvasták: 717
Részletek
153 
Óh, hányszor elvetettem a sulykot jó messze,
Mégis türelemmel néztek el mellette.
Így jogom van-e vajon őket ünnepelni,
Ki annyi bajt okoz, méltó megfelelni?
Azt kérded tőlem: milyenek a nők?
Ők? –Ők az örök teremtők!
Férfi-ösztön édes vadvirága,
Termékeny magjának gyümölcstermő fája.
Ők azok, kik mindig magukban hordoznak,
S az ...
Olvasták: 761
Részletek
132 
A Szent György - hegy lábánál
Van egy kedves város.
Ott születtem én is, mint Batsányi János.
Vízimalma újra forgatja a vizet,
S a fűzfákkal körülvett tó hullámaiban az idő
Arany napfényt fürdet.
A csillámló víztükör fehér hattyút ringat,
Búsan úszik szegény, jó barátot sirat.
Ott kezdtem totyogni, s ott húzta meg hajam
...
Olvasták: 669
Részletek
Félév alatt se fogtam fel az egészet,
Még most is alig hiszek a ténynek. – Örökre elment.
Átköltözött ő is csillagfénynek
Piros mosolya lett, az esti neonfényű,
Az űrből kéknek látszó földnek.
Többtucat természetfilm narrátora volt.
A természetfilmeket én is szeretem
Hangja hozzám is szólt.
Ő volt az egyik legszebben ...
Olvasták: 680
Részletek
Izzó láva csapódik a Napba,
Mikor hajnal van, s pirkad!
Lágy harmat ad csókot a napnak,
Mikor az sugaraival melenget.
Arcom hideg az éjszaka miatt.
Mint megfáradt, megtört aggastyán lépkedek!
Messze a csillagok, melyeket homály takar be,
Még vissza-visszaüzennek!
Még visszaüzennek, hogy várnak reám,
Még hallom, vígasztalnak, ...
Olvasták: 542
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére