Tűnődések tavaszi ég alatt
PITYPANG
Zöldből virága kékségnek csacsog:
szétugrálnak sárga pillanatok.
Később rajta szép fehér gömb marad,
s lent holdként vár holdat, csillagokat..
BÉKA
A tó felől brekeg, brekeg, brekeg.
Világod része: hang-játékszered,
s közelebb hozza mesebeli hit
boszorkányait és tündéreit..
KRISZTUS ÉS ALLAH
Krisztus, Allah valahol nagyon egy,
még akkor is, ha másként képzeled,
s nem jössz rá arra: milyen érdekek
veszítik össze az isteneket..
TOLVAJ
A tolvaj lophat csendben,
de lophat hangosan,
becsület álarcában,
mikor hatalma van.
Ha látod, tudod, s hallgatsz,
ha szótlanul hagyod:
közös cipőben jártok, -
te és a tolvajod..
HEGY
Rajta zöld lett a köpeny.
Ég-hinta leng: a kék.
Lángszigeteken felhők
fehér virága ég.
A télből a tavaszba
ahogy átlép a hegy:
különös mozdulatsor,
tán észre sem veszed.
Így megy a nyárból őszbe,
majd őszből télbe át, -
hány változását rejti
ugyanígy e világ!
FÁK
Ha tagadja is olykor mesevilág:
csak képzelet láttathat csúnya fát.
Fák törzse, ága akármilyen sötét, -
megőrzi madárhangok örömét.
VADRÓZSABOKOR
Nem dús szirmú, kerti virág celeb, -
de színe szívből jött, és szívbe megy,
s felette sokkal szabadabb az ég:
kerítést soha nem kér messzeség..
ERDŐ
Fák, bokrok, el- és kitakart napok.
Múltamból esti holdig baktatok.
"Nincs tovább!"-ig. Ha lenne is "tovább", -
mit érne, ha már túl fáradt a láb?
Mit érne, ha ily látó lett a szem,
és tudja jól, mily sok a szívtelen?
Mit érne látszat-út, ígérgető,
ha elfénylett fent csillagos tető?
Mit érne újabb álom, új mese,
ha mind a Csend elvesző gyermeke?
(2017)
Zöldből virága kékségnek csacsog:
szétugrálnak sárga pillanatok.
Később rajta szép fehér gömb marad,
s lent holdként vár holdat, csillagokat..
BÉKA
A tó felől brekeg, brekeg, brekeg.
Világod része: hang-játékszered,
s közelebb hozza mesebeli hit
boszorkányait és tündéreit..
KRISZTUS ÉS ALLAH
Krisztus, Allah valahol nagyon egy,
még akkor is, ha másként képzeled,
s nem jössz rá arra: milyen érdekek
veszítik össze az isteneket..
TOLVAJ
A tolvaj lophat csendben,
de lophat hangosan,
becsület álarcában,
mikor hatalma van.
Ha látod, tudod, s hallgatsz,
ha szótlanul hagyod:
közös cipőben jártok, -
te és a tolvajod..
HEGY
Rajta zöld lett a köpeny.
Ég-hinta leng: a kék.
Lángszigeteken felhők
fehér virága ég.
A télből a tavaszba
ahogy átlép a hegy:
különös mozdulatsor,
tán észre sem veszed.
Így megy a nyárból őszbe,
majd őszből télbe át, -
hány változását rejti
ugyanígy e világ!
FÁK
Ha tagadja is olykor mesevilág:
csak képzelet láttathat csúnya fát.
Fák törzse, ága akármilyen sötét, -
megőrzi madárhangok örömét.
VADRÓZSABOKOR
Nem dús szirmú, kerti virág celeb, -
de színe szívből jött, és szívbe megy,
s felette sokkal szabadabb az ég:
kerítést soha nem kér messzeség..
ERDŐ
Fák, bokrok, el- és kitakart napok.
Múltamból esti holdig baktatok.
"Nincs tovább!"-ig. Ha lenne is "tovább", -
mit érne, ha már túl fáradt a láb?
Mit érne, ha ily látó lett a szem,
és tudja jól, mily sok a szívtelen?
Mit érne látszat-út, ígérgető,
ha elfénylett fent csillagos tető?
Mit érne újabb álom, új mese,
ha mind a Csend elvesző gyermeke?
(2017)