Végre esik a csendes eső,
a szomjazó földnek jól eső.
A rögök szinte örülnek
a megjött jótékony víznek.

A fák, növények felélednek,
szinte teljesen újjáélednek.
Egészen más színe lett a kertnek.
A leveleken vízcseppek fénylenek.

Szükség volt az esőre. Nagyon kellett.
Örülni kell minden egyes cseppjének,
mert ezek nélkül nehezebb az élet.
De egyszer vége lesz az esőnek.

A kertünk kivirult. Megújult az élet!
Az ázott föld illatát orromban érzem,
mikor ránézek az ázott kertünkre,
a felfrissült tájra, az egész életre.