Az aratás körüli időkről, tankában írt a szerzőpáros…

Búzatábla, mint
A tenger, úgy hullámzik!
Kalász is szédül.
Izzad a fény, csepereg,
Búzaszemen megremeg.
*
Recsegő, száraz
Dülöngélés már, érés.
Kalász is roppan!
Játszik a szél, simogat,
Rendezi a sorokat.
*
Kaszások fenik
Acélokat. Élt reá.
Kalász, már menne.
Dolgos ember csapatban,
Fütyül szalmakalapban.
*
Oly’ szeszélyes a
Természet. Szárazság kell.
Rendeket vágnak.
Asszonyok kötnek kévét,
Látják a világ szélét.
*
Kaszától kérges
A rendvágók tenyere.
Búzaszem, csak néz.
Dúl a nyári forróság.
Feléled még a jóság.
*
Lesz gyerekeknek
Édes-habos pék süti.
Tikkadt a talaj.
Szomjazik leány, legény,
Az élet dús mezején.

Vecsés, 2017, július 20. – Mórahalom, 2017. július 21. -Kustra Ferenc – A haikut én írtam, alá a verset, szerző és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Életvágy”.