Vihar dúl bennem..
Ahogy künn a természetben,
hol fák gyökerestől csavarodnak,
pocsolyákból, árvizek tombolnak..
Az én szívem is úgy tombol.

S egy könnycseppben a szerelem játéka,
az összes fájdalmaim ajándéka,
dúvadtan áll fejtetőre az élet..
Színpadán, kínpaddá lett ítélet.

Mely két csókban záródott..
Egyetlen álmomban ivódott,
s gyöngéden kebelez újra egy tudatba.
Bár a vihar tombolva tudatja..
Nyomorultá lesz,ki, a szerelmed akarja..