A világ még olyan, hogy benne hit,
nevetséges bár, vaksi embereknek
eladható, kelendő áruként,
s angyal szárnya csillogtat giccsszerelmet.

A világ még olyan, - benne középkort
őriznek, akik reneszánsztól félnek,
és érdekük: vért ontsanak tudatlan,
egymással összeveszített szegények.

A világ még olyan: az önző érdek
van hatalmon, és szomorú szem láthat
Föld-sakktáblán bohóckodó vezért és
bűn-bábhadát, - hitleri figurákat.

A világ még olyan: szemét behunyja
szakadéknál, s közönyből szőtt az álma,
s ha rápillant igazmondó tükörre,
azt színleli: nem ismert önmagára.

Emberség küzd az embertelenséggel
a világban, s eddig előző vesztett.
"Az embernél nincs csodálatosabb", - de
nagyobb csoda: mi mindent elfelejtett!

A költő? Ott él felejtő világban,
s még ha fél is, ő nem felejthet mégsem,
neki most is Lélek-idő parancsol, -
jövőből, mely csillagos messzeségben.

(2017)