A Sziklakéz készült: a mélybe lökjön,
halál-varázsba, mert felébredt élet
valónak nem kell, - nem bírja a jármot,
és megvet minden látszat-messzeséget.

A szeretet? Az ismert-ismeretlen.
Érzés. Fáj, ha van. Akkor is, ha nincsen?
Érdek-szeretet számító ajándék, -
s végül mit vált ki színlelő szívekben?

Hát itt éltem? Vagy hazám mégsem itt volt, -
más Végtelenben, egy másik világban,
s csak elhittem egy lélek-álmú tájat,
ahol két testvér: Szépség, s Szabadság van?

A sziklakéz feletti csillagokra,
égbolt-tükörre, ha állatok néznek,
talán többet éreznek távlatokból,
mint sok embernél látónak hitt lélek..

Elégő testben jobban összefér majd,
egyszer a két rész, - emberben az állat?
Az Anyag tudja, de túl gőgös isten:
kérdésre nem felel, csak önmagának.

A könyvek sírnak félig-sír szobában.
Nem nagy csoda: rokonok könyvek, s könnyek,
s a Tudás maga is ott a Kereszten,
s hamis Krisztusok mindkettőre köpnek.

A Sziklakéz? Ne hidd azt: csupán szikla!
Sok kéz formálta, rút, gonosz varázslat,
s hull rossz álomban szív, ész, - s az a Lélek,
mely embert visszaadhat önmagának.

(2017)