A télről, a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros.

Sötétes felhő
Eltakarja az eget.
Hóvihar készül.
Tél van, esik, havazik,
Csak nem lesz így tavaszig?
*
Tündértáncolás,
Viharos, hideg szélben.
Hópehelykabát.
Így is sok az akadály,
Nem kell még hóakadály.
*
Istállóban, friss
Szénaillat és meleg.
Tetőn, hófúvás.
Már rég nálam nem voltál,
Hiányod kínt produkál.
*
Az esti csöndben,
Kopognak a hópelyhek.
Hóvihar dühöng.
Meleg van körülöttem,
Mégis didereg lelkem.
*
Hóvihar, aszfalt
Vad lovasa! Vágtázik.
Árok, színültig!
Ritkán lehetsz mellettem,
Nincs, aki dédelgessen.
*
Holdtöltekor is
Támad éj és hóvihar!
Törött ág, fehér.
Jéggé fagy szívem, lelkem
Ha, gyorsan nem érkezel.
*
Magas, erős fa
Tört elemi orkánban.
Jeges hófúvás.
Távolság választ minket,
Bánat gyötri szívünket.
*
Zúzmara jéggel,
Szél meg forogva támad.
Hóförgeteg nagy.
Együttlét lenne gyógyír,
Testnek, szívnek örömhír.
*
Árny-játék fényben…
Jő az esti hóvihar.
Előbb, orkán-szél.
Kérlek, jöjj, siess hozzám,
Lényemet neked adnám.
*
Haragvó este
Éji hóvihart ígér.
Jő, hóförgeteg.
Csókjaidra szomjazom,
Ölelésedre vágyom.
*
A szél ódát zeng,
Bele a hóviharba.
Fehérlő örvény.
Egyetlen kívánságom,
Légy már a boldogságom.
*
Hörögve zihál
A hóvihar, csapot tör.
Jégcsap orgona.
Igézlek, hívogatlak,
Így előbb csókolhatlak.

Vecsés-Szabadka, 2017. február 5. - Kustra Ferenc -- A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe: „Hívogató”!