A leírás, TANQ -ban…

Álmom csak kecsegtet...
Csatatereket, nem győzőm...
Fénytelen nappalok...
Álmodni jó... hiú remény?
Nappal szeretetben szegény.
*
Elmúltam már hatvan...
Vannak, sok kis csataterek...
Lét, legyőzhetetlen...
Évek gyorsan tovaszálltak,
A vágyak még motoszkálnak.
*
Öregség bajjal jár...
Tervezni, immár minek is...
Örülni a mának...
Az öregség bajról regél,
Élj mának, holnapot remélj.
*
Lét, már kihűlőben...
Az éjszaka már vaksötét...
Már remény sem látszik...
Élet szele végről zenél,
Sötétben fakó a remény.
*
Jó vagy rossz, egyre megy...
Nincs már, ami testet ölthet...
Élet, már nem testes...
Bármit kívánhatsz, nem számít,
Össze nem jön, lét már sántít.
*
Élet, mint várbörtön...
Lét, koszos kazamatákban...
Ajtó, rozsdás, szorul...
Életem a saját zárkám,
Ajtó szorul, még kitárnám...
*
Ajtókulcs még megvan...
Ajtó nyikorogva nyílik...
Fény szembe... nem megyek...
Ajtó résén fény beszökik,
Fáradt szem, fénnyel vesződik.
*
Menni kéne! Hova...
Megfelelő célhoz, irány-út...
Menni már fárasztó...
Szív vágya, még útra kelni...
Testnek hiú remény menni.

*
Kusza gondolatok...
Út, távoli végtelenbe...
Öregen, nincs már út...
Gondolat is odaveszett,
Boldosághoz út nem vezet.
*
Fogy a kenyér, fogy lét...
Már az eső is oly’ kénes...
Sors, csak rozsdásodik...
Kevés év maradt hátra még,
Gyorsan közeledik a vég.
*
A hajnal még csodás...
Már csak az ágyból szemlélni...
Végleg így maradni...
Mélyálomba szenderülni,
S álomból nem felébredni.

Vecsés, 2015. április 19. – Szabadka, 2018. július 11. – Kustra Ferenc – a HIAQ –kat én írtam, alá a verset szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A versrész címe:”Álmodni jó...”