Kis-angyal!
Így 70 fölött… öregség mindig győz
(9 soros)
Te, édes Kis-angyal!
Megállóban láttalak,
Finoman gusztáltalak.
Te, édes Kis-angyal!
A képzeletem beindult,
Ismerkedési vágy lódult...
Te, édes Kis-angyal!
Sárga villamos, megérkezett
Szépséges lényed... tünedezett!
*
Megállóban várok.
Most egyedül nem vagyok,
Gyűrött arcán lét ragyog.
Várom a villamost.
Csendesen néz... talán... az ám!
Pedig lehetne nagypapám.
Valahogy aranyos.
Értelmet, lelket érzek benne,
S, ha úgy huszonöt - harminc lenne....
***
(3 soros-zárttükrős)
Öregen, én már csak gusztálgatom a kis csajokat,
Eszembe sem jut, hogy használjam erdei padokat…
Öregen, én már csak gusztálgatom a kis csajokat.
*
Még van esélyem az életemet nem csak álmodni,
Nappalból éjbe, éjből nappalba jót csavarogni…
Még van esélyem az életemet nem csak álmodni.
***
(HIAQ)
Ennyi ésszel kéne,
Újra fiatalnak lenni!
Űzni… fehérnépet.
Vajh’ mit tennék másképp
*
Nem hiányzik semmi.
Elég öröm él földtekén.
És itt vagyok én is.
De majd ellepnek a ráncok,
Nem néznek reám a srácok…
Vecsés, 2018. augusztus 27. – Mórahalom, 2019. január 14. – Kustra Ferenc – A versformákból az elsőket én, a másodikakat; Farkas Tekla szerző-, és poéta társam (21 éves!) írta.
(9 soros)
Te, édes Kis-angyal!
Megállóban láttalak,
Finoman gusztáltalak.
Te, édes Kis-angyal!
A képzeletem beindult,
Ismerkedési vágy lódult...
Te, édes Kis-angyal!
Sárga villamos, megérkezett
Szépséges lényed... tünedezett!
*
Megállóban várok.
Most egyedül nem vagyok,
Gyűrött arcán lét ragyog.
Várom a villamost.
Csendesen néz... talán... az ám!
Pedig lehetne nagypapám.
Valahogy aranyos.
Értelmet, lelket érzek benne,
S, ha úgy huszonöt - harminc lenne....
***
(3 soros-zárttükrős)
Öregen, én már csak gusztálgatom a kis csajokat,
Eszembe sem jut, hogy használjam erdei padokat…
Öregen, én már csak gusztálgatom a kis csajokat.
*
Még van esélyem az életemet nem csak álmodni,
Nappalból éjbe, éjből nappalba jót csavarogni…
Még van esélyem az életemet nem csak álmodni.
***
(HIAQ)
Ennyi ésszel kéne,
Újra fiatalnak lenni!
Űzni… fehérnépet.
Vajh’ mit tennék másképp
*
Nem hiányzik semmi.
Elég öröm él földtekén.
És itt vagyok én is.
De majd ellepnek a ráncok,
Nem néznek reám a srácok…
Vecsés, 2018. augusztus 27. – Mórahalom, 2019. január 14. – Kustra Ferenc – A versformákból az elsőket én, a másodikakat; Farkas Tekla szerző-, és poéta társam (21 éves!) írta.