Röpülgetnek a hópelyhek…

Mint a vadlibák húznak a hópelyhek, nyugat felé,
Mert a dühöngő keleti szél kizárólag az ítészé!
Lassacskán mégis fehér takaróba burkolózik a táj,
Biztos van olyan állat, akinek ez bizony, nagyon fáj
*

(3 soros-zárttükrös)
Selymes hó-paplan takar erdőt, mezőt.
Fagyos szél karmol szürkés-fehér felhőt.
Selymes hó-paplan takar erdőt, mezőt.

Szürkés-fehér felhőt fagyos szél karmolja.
Erdőt, mezőt selymes hó-paplan takarja.
Szürkés-fehér felhőt fagyos szél karmolja.
*
Fák ágán hótakaró, jégkéreg rajta fagyhalál ringató…
Éhező madarak dideregnek, e látvány szívszorongató!
Fák ágán hótakaró, jégkéreg rajta fagyhalál ringató…

Éhező madarak dideregnek, e látvány szívszorongató!
Fák ágán hótakaró, jégkéreg rajta fagyhalál ringató…
Éhező madarak dideregnek, e látvány szívszorongató!
*

A fehér alkony, igyekszik estére átváltani,
De a hótakaró nem szűnik meg világítani…
*

(HIAQ)
Fagyos téli éjben,
Holdfény virít tó-jégtükrén.
Havat sodor zord szél…
*

Kínai versforma: „bambuszliget” 5,5,5,5 vu-csüe - rímképlet: xaxa (x = végtelen)
Éj karjaiban,
Zord, hideg télben,
Hó paplan csillog,
Vén Hold fényében.
*

(HIAQ)
Lemenő Nap-fény gyér,
Tó-jégtükrén nem szikrázik.
Holdfénye már virít!

Vecsés, 2018. december 4. – Szabadka, 2019. január 17. – Kustra Ferenc – A verseket én írtam, alá a 3 soros zárttükrös -öket, a HIAQ -kat és a kínai versformát Jurisin Szőke Margit szerző-, és poéta társam. A vegyes címe: Fagyos szél karmolja…