Kelet felől kissé borongós a pillanat,
Amit láthatok én, talán csak egy villanat?
Kelet felől kissé borongós a pillanat.

Borongós az ég,
Gomolyognak a felhők,
Mégis fény jár át, meleg.

Fény csillan, meleg...
Hiába élnek felhők,
Borús tájban remény jár.
*

Fülemben szinte hallom a felhők súrlódását,
A hozzám vágyódó reggeli fény vágyódását.
Tudom, simogatna is engem a hajnali fény,
Várom nagyon, viselkedjen... reggeli élőlény.

Fülnek zene a szellő,
Hajnalégen puha felhő,
Reggeli fény, születő…
*

Szeretem, mert meseszép a reggeli hajnal,
A sárgás égbolt-alja, terül, mint angyalhaj.
Jó, ha a fénysugár felém közeleg, elegánsan ölel,
Érzem akkor a tavaszt... napközel, jövet keresztülölel.

Hajnal feléled.
Szépséges fénnyel hint be,
Sugara gyengéd.
Érzed magadhoz közel,
Angyal érint, megölel.

Vecsés, 2016. június 13. – Mórahalom. 2018. június 23. - Kustra Ferenc – a 3 soros-zárttükrős -t és a verset én írtam, alá a sedoka –t, a 10 szavast, a tankát szerző-, és poéta társam Farkas Tekla!