Emberi faj ilyen,
Nem él békés szeretetben…
Mesés áskálódás.
Hihetetlen hangsúlyokkal,
Földöntúli buzgalommal.
*

Ember olyan önző,
Másikra irigykedni, jó…
Szeretet, békesség?
Mindenki más mocskát nézi,
Közben kertjét gereblyézi.
*

Juj, de jól művelik,
Történelemhamisítást…
Világ, nyakig sáros.
Ez a világ nagyon piszkos,
Össze fog omlani, biztos.
*

Manapság, ez szokás!
Ezt sugallják… horrorfilmek.
Gyerek, ezen nő föl…
Nyírjuk ki egymást sebtébe,
Koncoljuk fel az estébe.
*

Nem az írás véres,
A művészet csak rögzít.
De, győz képmutatás.
Mondhatnám ez egy véres vers,
Ezért lett egy kissé, túl nyers.
*

Csukhatjuk szemünket,
Világra haragudni… mér?
Emberi faj ilyen…
Elmegyek inkább aludni,
Nem akarok haragudni.

Vecsés-Győr, 2016. július 9. –Kustra Ferenc – a HIAQ -kat én írtam, alájuk a TANQ vers, szerző-, és poéta társam, Ötvösné Németh Edit munkája.