Elregélőm, hogy telt az én napom…

(3 soros-zárttükrös)
Tegnap, nehéz nap volt, körbe jártam a falut,
Ahol nem engedtek be, berúgtam a kaput…
Tegnap, nehéz nap volt, körbe jártam a falut.

Mindenhol volt nő, ismeretlenek… kit meglocsolhattam,
Sokan voltak, páleszoztam és majdnem beleszakadtam…
Mindenhol volt nő, ismeretlenek… kit meglocsolhattam.

Volt mindenhol sonka,
Más is kellett volna…
Volt mindenhol sonka.
*

Szóval, állva az asztal mellett, ettem sonkát tojással és tormával,
Máshol kiharcoltam a változatosságot és sok rákent mustárral…
Kínálták a friss kenyeret, de már három hetes volt, csak egyék meg,
Meg kenyérből négy hetes, otthon is van... csak sonkát, nem vagyok beteg.
Volt főtt krumpli is egyes helyeken, ami nálunk nem szokás,
De ott úgy láttam, nem volt ki bevásároljon, így nem volt más…

De finom pia, az volt mindenhol dögivel, úszni is tudtam volna,
A teáknak nagymérvű választékát kínálták, én sokat tanulva,
Tea-szakértő lettem, de a megívásuk ránézéssel letudva.

Volt ahol jó messziből, nem volt unoka jelen,
Így a kakaót nekem kínálták vehemensen…
Számhoz is emeltem a félliteres bögréket,
Lássák, hogyha bennem az udvariasság béget…

Ha nem adtak, akkor kértem magamnak süteményt,
De volt, ahol egy dobozzal hoztak, már jó keményt.
Akkor aztán a nyugdíjas párral játszottunk egy agy-király- katonát,
Dobáltuk egymást a sütivel, az öregnek majd kivertem a fogát…
Mamuskának meg szólni kellett, hogy innám azt a húsvéti kávét,
Ő meg –bár meglocsoltam- még rosszul hallott, hozott be marmeládét.
Nos, ezzel is még megdobáltuk egymást, de a kávéból hiány volt,
Mondták, abból nem vettek sokat, nem isszák, féltek, hogy romlandó volt…

A következő házba, előre kértem a páleszt, bele ízesítésnek a kávét,
Kikötöttem még, nehogy nekem szemem elé, ki az asztalra... tegyenek marmeládét...
A következő házba, előre kértem a páleszt, bele ízesítésnek a kávét.

Volt egy olyan hely, ahol még bizony le is ültem,
A háziasszony lányában nagyon gyönyörködtem,
De az apja, egy rabiátus ember volt, mellé állt,
Vigyázta, ne kóstoljam meg a képletes kocsonyát…
Mérgembe fölfaltam a krémesüket, meg a diós kiflit
És közben érdeklődtem, hogy itt náluk, hány nyúl locsolt eddig?

Változatosak voltak a sonkák, persze volt, aki a penészest hozta,
De kisasoztam, félre is toltam, öreg-mamó így a jót is behozta.
Napközben találkoztam több csapat nyúllal, mancsukat lehúzta a kölnisüveg,
És a nagy fülük mögött vaj lehetett, ha észrevettek… futás ellenkezőleg!

Egy szó, mint száz, menőkés és nehéz, de kölnis napom volt,
Tudom, hogy a férfiú becsületemen nem esett folt…
Egy szó, mint száz, menőkés és nehéz, de kölnis napom volt.
*

(10 szavas)
Minden rendben lezajlott, rendőrt látva elhűltem,
Gyorsan, nagy-diófa mögé menekültem!
*

(Senrjú duó)
Micsoda húsvét
Volt, sok kávés pálesszal.
Sonkába botlás.

Húsvét, remek volt.
Sok, kávés páleszt kaptam.
Sonka változat...
*

(Septolet)
Elindultam,
Sonkákat faltam,
Süteménnyel dobálóztam,
Csak játszadoztam.

Nem volt tumultus,
Zsenge hús, csibehús…
Inzultus.
*

(10 szavas)
Pedig tudtam volna, újszerű locsolást,
Modern időkben egy egészen mást…

Vecsés, 2020. április 14. – Kustra Ferenc