Ha Koppány győz, - tán ember győzött volna?
Két isten volt ott: ázsiai, s germán.
Pogány Hit, íj, kard, nyílt magyar tekintet…
Tüzes nyíl röppent, s csel – magyar találmány.

István? Átlátott végzet-szabadságig:
az emberekben ott elrejtett állat,
s az állatnak még ma is hatalom kell, -
s ezért hívott be fegyveres imákat?

Hiszem: ezért. Állat csak erőt tisztel,
s neki szabadság: rablás szabadsága,
„szabad” magyar rabolt, míg megtehette,
s őt is irtotta ez a „szabadsága”…

István belátta: csak az ERŐ győzhet,
a „szabad” magyar csak primitív rabló,
s felmorzsolhatja majd nyugati páncél, -
jöjjön imás Hit, más isten-parancsszó!

„Nagy” és „Szent” így lett Istvánból, királyként,
de kényszer is hozott - butított népet,
mely ma is itt van, más népeknél nem jobb,
s nem bátor már, nem is gondol merészet.

Megértem Őt, s a magyart „tönkretetten”:
később magyarok magyaroktól loptak,
fenti magyarként, s irtották, ki lent volt, -
mintájára vérengző állatoknak.

István nagy volt? Tán Koppány sem volt kisebb, -
de Messzeséget akkor meg nem értett,
mint István: szabad rablás volt szívében,
lelkében, - szokott ázsiai élet.

Koppányon és Istvánon eltűnődöm,
s e tűnődésért mások nem szeretnek,
ezt is megértem, mert Szeretet-malmok
mikor szeretettek szabad magyar verset?

Szót őröltek: megjátszott Szeretet volt,
mert az ember, - magyar is! - félig állat,
és hány magyar lett állattá egészen
templomaiban tudatlan imáknak.

Hit ugráltat, énekeltet… Az Isten?
Ó, dehogy! Az új várispánok lopnak,
- István alatt, úgy hírlik, nem tehették -,
s mint hazudnak a „szabad” magyaroknak!

István győzött, - de úgy győzött, hogy vesztett,
s ez a veszteség meglátszik e népen,
mikor nagyszájú Tolvaját imádja,
vagy mikor bízik újabb Hitlerében.

Mai magyar pap germán Kereszt papja,
s bíborban sem más, mint császári senki,
s az a Turul dögkeselyűk elődje,
s nem volt sólymok szépség-röptét jelenti.

Koppány, István, - akárha tegnap történt
volna múlt alapunk históriája… -
páncélruhásokból lettek a tankok,
s ki tudja mit rejt még az ERŐ álma,

ki tudja mikor lesz állatból ember
emberállatban? Rejtett forradalmak
forrnak mélyben, s ha majd szolgálnak embert,
meddig jutnak el azzal mit akarnak,

meddig jutnak el, nem jó, de JOBB békék,
nem jó erkölcsök, de mainál JOBBAK,
s hány csillag vöröslik fel háborúkban
üdvözölni JOBB ÉS SZEBB éghatalmat,

nem tudja senki, de látni: az ember
anyag-mélyében még túlteng az állat,
s embernek ezen keveset segíthetsz,
- de segíts! – Lélek, Szépség, Szívvarázslat!

(2020)