Egy vers kellene, Vers, amely még nincsen.
Olyan: szíve engedi - rátekintsen
megtévedt. Vers, mely úgy szól a világhoz:
emberi állatszív is neki áldoz.

Volt ilyen Vers? Költészet hozzá gyenge,
bármilyen szép is csillagok szerelme.
Isten, ha van is, legenda, s hazugság, -
mohó papok, - bár mást papolnak, - tudják.

A Költőt, - bármi Szépség volt szívében, -
megölték nappal, s meggyilkolták éjben.
Ki ölte meg? Az emberben az állat.
Ős gén, mely lapul, s később újra támad.

A nagy Költő csupán könnycseppes senki, -
csak a Pillanat Vers-vágyát teremti
(a Pillanat bár lehet néhány század),
s a Vers meghal magányban, önmagának.

Himnusz? Hát tényleg elhiszed, magyarság,
hogy e kis versben maradandó nagyság?
Ha őszinte vagy, rájössz, ez nevetség,
s meggyalázták Kölcsey testét, lelkét,

szándékát. Nála nagyobb volt Petőfi
eszme-útja, s heves vérűen hősi,
de Eszméit a magyarság leköpte,
s „bitangokkal” tele a magyar földje.

Nincs Csodagyógyszer e beteg világra, -
a Bonyolultnak bonyolult az árnya,
s ha még az árny is bonyolult, lehetne
az Árny adónak szív pirosabb lelke?

Ha nincs jobb, kell Kölcsey és Petőfi,
de hozzájuk is, magyar, fel kell nőni,
és elhagyni butító giccs-meséket, -
s Téged keresni, ismeretlen Lélek!

Keresni Téged, s közben tenni érted,
s közelebb hozni hozzánk Messzeséged, -
s gyalázatot, mint Petőfi akarta,
lemosni, most minden széklettől barna,

s bilincset rakni a tolvaj kezekre
(kiknek pénzét küldték el Nekeresdre?),
s bemocskolt Kereszt végre legyen tiszta, -
a Szeretetet, s ne a Bűnt tanítsa!

A szenny, - az szenny, magyar, és szennyes eszme
előbb-utóbb minden nemzetnek veszte, -
ezt nem én mondom: történelmed mondja,
s Himnusszal se légy a Sorsod bolondja!

Csodavers nincsen. Csodahazugságok
még betegebbé teszik e világot.
Fekete papok nem pirulnak érte, -
nem veszed észre Bűnök Kereszténye?!

Azt nem tudom, hogy isten van vagy nincsen,
de meg nem írt Vers ott van a szívemben,
túl kicsi vagyok hozzá, hogy megírjam, -
de nagy Költők szíve is síró sírban.

Milyen leszel majd, ha felnősz, magyarság?
Milyen leszel, ha sejted: mi a nagyság?
Milyen leszel, ha megértsz sok fogalmat:
nemzetet, hazát, szépség-forradalmat?

Megdöbbentett, hogy ennyire nem érted
önmagad, szélén egy fasiszta létnek!
Makogó vajdád, Vezéred? Egy Senki,
ki pusztulásod, s szégyeneid teremti.

(2020)