Tornyospálcán, hol a reggel pirkad,
Egy lány cseperedett fel, kalandokra vágyva halad.
Szívét a vágy vezette, a szél játszadozott hajával,
Egy titkos kód a térképen, amit a jövő hozott magával.

Budapest felé vette útját, az ELTE hívó szaván,
Tudást és álmokat szőtt, a város ragyogott ,csillogot ,a Fáy utcán otthonára talált .
Dolgozott, alkotott, de sosem hagyta el Tornyospálcát,
Hétvégente haza járt, a múlt és jelen közötti táncát.

Hétvégente az M3-as úton robogva,
Olykor olykor Tornyospálcára pillantva,
Egy hófehér autóval száguldva előre,
Hazafelé tartva, szívünk boldogan dobogva.