Rég nem látott kedves,
szívem belé még szerelmes.
Újra látni őt oly felkavaró,
mégis valahogy oly megnyugtató.

Tudni azt, hogy boldogan él,
még ha messze is sodorta tőlem a szél,
mint őszi leveleket melyek elhagyják ágait,
a fának mely sokáig nyújtotta védő szárnyait.

Biztonságot és törődést nyújtott,
mielőtt rá az ...

Mondd! Miért csak szeretsz, de nem vagy szerelmes?
Egyszer hideg vagy, máskor meg olyan kedves.
Mondd! Mit tettem én? Mi az én nagy vétkem?
Hisz csak szerettelek. Ez a bűnöm hát? De hiába kérdem.

Budapest. 2004.03.04.

Sokszor mint egy kóbor kutyát szánalomból,
simogatsz meg enyhítve a kínzó fájdalomból,
maradékot dobva az éhezőnek csupán kegyelemből,
és én elfogadom mindig talán szerelemből.

Döntöttél s én tiszteletben tartom,
szerelmed többé sohasem hajtom,
amit kértél tőlem elfogadom,
magamat meg mégse tagadom.

Mikor majd ismét ...

Nem értem, hogyan lehet,
hogy szívem olyant szeret,
ki engem nyíltan megtagadt,
kiért a szívem megszakadt.

Ki sokszor hazudott nekem,
ki mindig kihasznált engem.
Ki szívembe fájdalmat hozott,
tőlem millió könnycseppet lopott.

Ki sokszor megcsalt másokkal,
és visszaélt az álmokkal,
melyeket szívembe ültetett,
szeretetemért ...

Meglátni és megszeretni,
elmenni de sohasem feledni.
Csak egy pillanat műve volt,
ám egy életre szólt.

Azt ígérted örökké tart,
nem kell bocsánatot kérnünk semmiért majd.
Azt ígérted együtt öregszünk meg,
a jövőnk sohasem lesz ennél szebb.

Azt ígérted örökké szeretsz,
elmenni engem sohasem engedsz.
Azt ...

Sokáig azt hittem becézhetem,
hosszú éjszakákon át nézhetem,
sokáig azt hittem simogathatom,
gyengéden védhetem, megtarthatom.

Sokáig azt hittem velem marad,
és mi eddig tiltott volt most szabad,
tiszta szívből őszintén szeretnem,
nem tudtam, hogy ennyit kell szenvednem.

Budapest. 2005.11.21.