Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Pogány Géza versei

Pogány Géza (398)
644 
Néha azt hisszük elvesztettünk valakit,
pedig nem csak máshová került,
néha úgy érezzük elvettek tőlünk valamit,
és szívünk mély gyászba merült.

Bár igaz fizikailag nem lehet velünk,
Bőrünkön érezzük nap mint nap hiányát,
de valamiért mégsem engedi el lelkünk,
és napról napra újra őrizzük álmát.

Tettei és vágyai, ...
Olvasták: 388
Részletek
Az Ön versének a helye...
(Pogány Géza és Treiner Zsuzsanna majdnem duettünk...)

Nem értem miért nem hallom őt nevetni,
taníts meg kérlek újra az életet szeretni.
Szeretném a sok rosszat mi eddig ért, feledni,
taníts meg rá hogyan kell lelkembe temetni

Szeretnék felnézni újra a kék égre,
égszínkék csillogó szemeidben égve.
Élvezni orcád szegletén a ...
Olvasták: 322
Részletek
Ha tehetném felnyitnám szemed, hogy lásd, hogy észrevedd,
minden mi fontos volt neked, mily könnyen elveszítheted.
Ha megértenéd elmondanám neked, miért nem foghatom már kezed,
miért nem tarthatok veled, bárcsak értenéd, hogy ez lesz a végzeted.

Szabad vagy mint a madár,
senki sem tudja már,
hová tartasz, mivé leszel?
Miért csinálod, ...
Olvasták: 365
Részletek
Sokszor gondolkoztam már,
hol rontottam el életemet,
hisz szívem hiába vár,
mert akkor nem mondtam el neked.

Bár volt rá alkalom,
mégsem mondtam el,
megbocsájtani magamnak nem tudom,
hogy az érzés némán múlik el.

Téged akkor még más vezetett,
hiába lett volna a szó,
szíved akkor mást szeretett,
nem lett volna mi ...
Olvasták: 340
Részletek
Úgy fáj,
minden perc, mely elmúlt már,
minden szó mit nekem mondtál,
emléke annak míg velem voltál,
Úgy fáj!
Úgy fáj,
a szerelem messzire száll,
boldogságot máshol talál,
szívem vissza hiába vár,
Még fáj!
Még fáj,
még őrzöm helyed mit itt hagytál,
szavaid melyekkel szívembe martál,
álmaid melyekre annyira ...
Olvasták: 408
Részletek
A fájdalom tengerének habjai nyaldossák magányos szívem partjait,
és a fájdalomtól elborult elmém, próbálja megőrizni megmaradt álmait.
Lelkemet millió apró tűként szurkálja a magány kegyetlen érzése,
és úgy érzem talán soha nem kapok választ néhány kérdésre.

Szavaim elenyésznek a semmibe, csak süket fülekre találnak,
mégis én ...
Olvasták: 365
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére