Tapasztalni

Hiába próbáljuk tanítani az ember az életből tanul,
csupán megélt eseményeit, tapasztalatait veheti alapul.
Néha fáj, néha bizony hibákat kell vétenünk,
hogy később már tudjuk, hogyan kell helyesen döntenünk.

Járatlan ösvényeinket ki kell taposnunk,
akadályokkal dacolva előre haladnunk,
csalódásaink erősebbé tesznek, ...

Távolodom...

Távolodom mindentől mindenkitől,
néha elegem van mindenkiből,
a város zajától távol,
egyre messzebb a valóságtól.

Szürkülnek már a fények,
mind jobban amint lépek,
egyre távolabb míg nem marad,
csak én és néhány gondolat.

Budapest. 2010.10.07.

Plátói szerelem

Vajon mit élhetett át? Ki nem ízlelhette meg soha a boldogság csókját,
Ki nem mondhatta el soha féltve őrzött bókját.
Ki nem érinthette soha szerelmét,
távolról csodálta csak imádott kedvesét.

Ki nélküle élni nem bírt, ám halni nem mert,
ki sok száz levelet írt, neki kiért szíve oly hevesen vert.
Ki távolról ...

Őrület

Fájó még az emlék,
mit mélyen eltemetnék,
tudatom legmélyebb bugyrába,
hol többé senki rá nem találna.

De felszínre tör újra és újra,
egyre csak engem kínozva.
Mintha csak valamit akarna,
mintha egyre csak valamit suttogna.

De nem értem értelmét,
hívná vissza szerelmét,
de tudja, hogy azt már ...

Örökké megmarad

Homokba rajzoltam egy szót,
egy érzést mi szívemből szólt.
De vihar támadt, elfújta a szél,
az érzés azonban örökké él.

Fa törzsébe véstem a neved,
hogy tudd ki az ki igazán szeret.
Ám egy vihar kidöntötte a fánk,
így már csak én emlékszem miránk.

Szobrot állíttattam, köbe vésettem a ...

Önzetlenül

Mindig csak várni a pillanatot, mely nem jön el soha,
nézni az idő múlását szüntelen kegyetlen mostoha.
Minden pillanatban vágyni valakire, ki nem is gondol rád,
lelkedben édesen őrizni minden hazug, fájdalmas szavát.

Úgy megélni ezt, hogy még mindig szereted,
saját boldogságod feláldozva csak az övét keresed.
Pedig ...