Lányka, kelj fel és szórd teli e világot,
mosolyoddal, ragyogó szemeid amit látott,
ahogyan csak te tudtad nézni az embereket,
jóságoddal, mi téged végül eltemetett.

Lányka, kelj fel mentsd meg ezt a világot,
bocsájtsd meg bűneit, amiért oly sokat bántott.
Térj vissza közénk, mint egyetlen tiszta szívű lény,
kiben még él az a rég ...

Kásásodik a víz, ki alakul a jég,
és bűneim halállá állnak össze.
Korán jöttél, várnod kéne még,
ha törik a jég, vissza jössz-e?

Korán jöttél értem, még nem,
még nem hagyott el végleg,
hideg érintésed nem félem,
nem emésztettek el a vétkek.

Korán jöttél, még mindig érzek,
bánatot, bűntudatot, szerelmet,
melyek ...

Az olajfinomító árnyékában hétköznapjait élve,
ahol a fekete arany a megélhetést az életet jelenti,
kicsit belefásulva már talán mindig jobbat remélve,
mindennapi anyagi hátterét meg csak így teremti.

Gyenge nőként egy férfiak által uralt szakmában,
megfürödve nap mint nap a fekete arany iszapjában,
élet és halál közt kúszva, nyirkos, ...

Vannak emberek kik csak előre néznek,
kik haladnak görcsösen csak egy célnak élnek,
ők igazán boldogok soha nem lesznek,
monoton hétköznapjaik végtelenébe vesznek.

Ám vagyunk kik inkább kerülőutakon,
haladunk és néha kötetlen szabadon,
hagyjuk, hogy szél sodorja életünk,
mindaddig amíg így jó nekünk.

Mi kik megállunk ...

Te voltál...

Szörnyű káoszban a rend,
Mindennapok zajában a csend,
örökös háborúban a béke,
életem legféltettebb éke.

Te voltál...

Végtelenben a béke szigete,
örök boldogság virágzó ligete,
többszöröse az elvárható jóságnak,
nem áldozva soha a mohóságnak.

Te voltál...

Azon tiszta jellem mi ...

Csacsi öreg kutyám hányszor megbüntettelek.
Másfél méternyi rabságra... Pedig szerettelek.
Te akár egy gyermek mindig csínyt tettél,
sárosan csendben lopózva az asztalról ettél.

Mégsem tudtam haragudni mikor rád néztem:
Szereteted sugárzott én már tudni véltem,
az egyetlen őszinte, önzetlen barátom voltál,
szavak nélkül is mindig ...