Mindőn leszáll az őszi èj ,
Beköszönt hozzám egy kedves vendèg.
Üdvözöllek nálam ohh édes Képzelet .....
Igen Te ! Ki eljött ma hozzám halk lèptekkel.
Itt vagy újra S vágyom közelséged,
Látom a sötétben izzó tekinteted,
Mely rám szegeződik...oly nèmán .
Sötèt árnyak közzè burkolózva
kilèted előttem is erősen titkolva .
Èrzem bőrömön meleg ujjbegyeid...ohh...
Úgy èget, ahogy Átfut rajtam az érzés,
buja èlvezettel felfűtve egèsz lènyem.
Szikrákat csiholsz testem rejtekèből,
fellobban a fénye ágyunk éjjeléből.
Engedek a vágynak halkan soóhajtva....
Hagyom, hogy sodorjon a sötètbe burkolózva.
Csókod mint a forró szuflè ,mely ègeti ajkam
Midőn a vágy elönti testünk az éjt beragyogva.
Lám csak a csillagok látják èdes bűnünket.
Egybe fonódó testünkön kèjesen kacagnak,
Mely Hemperegve egybe olvad a fekete èjben.
Felnyögve a gyönyörtől a karjaidba ègve,
Beteljesülni látszik a várva várt vègzet.
Ohh te kedves kèpzelet ,
Ha csak egyszer lehetnèk a tied.....!
Nem kellenènek szavak,mégis súgok egyet:
Az állandó vágyakozás ègeti a lelkem.
Ártatlan elmèmből előhívja az ördögöt,
Hogy testemet vègre elöntse a gyönyör...
Homlokon csókol a vágytól izzó hajnal
Keserèdes èrzès uralkodik el rajtam.