Tébolyodott világ ez, eszméi kihaltak
Jót lelni, mint tűt a kazalban oly ádáz feladat
Eme világ sötétségbe burkolózik
S a remény halovány lángja lassan elaluszik.
Hol vannak a hősök, világ megmentői?
Kik fényt hoznak a sötétségbe,
szeretetet a szívekbe,
boldogságot a lelkekbe.

Hol van az igazság? Hol van az emberség?
Elhalt erények a feledés homályába vésznek
S a jó szó, a szeretet, a hűség
Csak utópisztikus gondolat talán.

Úgy szeretném látni újra mi rég volt
mosolygós orcákat, szerető szíveket
lángra lobbanó, hű szerelmeket,
látni akarom újra a boldog embereket.