Utállak és tiszta szívemből gyűlöllek!
Féltékenység, s düh ami jön tőled.
Nálad van az mi nekem fontos,
vállam Kicsim könnyétől foltos.
Nálad van az Ő szíve.
Tudom, mert hozzám őszinte.

Büszke lehetsz magadra,
felettünk száll a fájdalom madara!
Mi volt benned a szándék?
Csak egy egyszerű kis játék?
Ha komoly, miért nem vagy sehol?
Ilyen szándékod tán sohase volt?

Miért van nálad még mindig az Ő szíve?
Kérded ez nekem tetszik-e?
Ha nem kell ne tartogasd!
Az életünket tovább fel ne forgasd!
Mi vagy te a szebb és izmosabb?
Remélem az ész és a szív most a fontosabb.

Okoztál neki szép perceket,
melyeket Ő soha nem feled.
De nem látja tőle élesen,
a szép vagy szebb jövő áll előtte fényesen!
Olyanokat tennék érte, mint te soha!
Mégse engem szeret szerelemmel te ostoba!

Remélem téged hamar feled!
És velem is átél szebbnél szebb percet!
Akarom, hogy velem örüljön, nevessen!
Szívébe szerelmét irántad jó mélyre temesse!
E célért életemet neki áldozom!
Utolsó szavaimmal nevedet átkozom!