Elmélkedés a lélekről…

Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…

Ölelkező pillák..
Félálom édes álmot szül.
Kezem kezedhez ér.
*

Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.

Vágy
Szőtte
Szép ...

A télről mélázott a szerzőpáros, versben és 3 soros, zárt-belsőtükrös versszakokban…

Tél közepén vagyunk, minden, jaj, nagyon didereg,
Sok kismadár most, éppen Afrikában csicsereg…
Meg is kellene nézni, hogy mi van még a madáretetőkbe,
Még ma elsétálunk a fasorhoz és közeli ligetekbe.

Didergés jön, csak Afrika meleg.
Kismadarak fáznak a ...

Légy már inkább legjobb barát, váltsál szint,
Ne bántsál, mint vihar a tengerfelszínt.
Barátságban tartozzunk már ketten együvé,
Ne kerüljük egymást, ne váljunk együgyűvé…

Hmm... életemben volt nekem is barátom, nem is egy...
De megértem, hogy átvágtak, és mind elhagy, elmegy...
Ma már tudom, élet nem mese... nincsen üveghegy.

Vecsés, ...

Lelkünknek, hosszú létrát támasztott
És azon araszol a vonzalom…
Ez a szép nap igényre adatott,
A létra tetején, lesz vigalom…

Ebéd után menjünk a parkba kedvesem,
Keressünk egy szabad padot, foglaljuk el.
Aztán bújj hozzám, hogy érezzem, vagy nekem,
Bár, mi már összetartozunk a szívünkkel...

Szeretjük egymást,
Ez életünk ...

Szemed ragyog, a boldogságunk, nagyon ölel,
Nem törődünk a múlttal, mert az csak véglegel…
Szemed ragyog, a boldogságunk, nagyon ölel,

Boldogságunk, ránk terítette magát
Szemed, kék égként ránk ragyogja magát…
Boldogságunk, ránk terítette magát

Életmezőnkön, az élet réteken,
Csámborogva, csak bóklásszunk, ...

Kínai versformában…

Zúzmara
Fekszik fenyőkön,
Téli hajnal lehelte.
Sötétség van felhőkön,
Szánkós... ráköszön.

Immár hajnalpír hasad,
Fénye határra tapad.
Megjött a szép kikelet,
Szellő csókol s elszalad.
*

Hófelhők
Borítják tájat,
Színük egy szín fekete.
Erdei út, holtjárat.
Út, jeges ...