Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Kustra Ferenc József versei

Kustra Ferenc József (2025)
671 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
153 
Avagy nyelvi játék? Eszperente nyelven?

Lépj
Egyet,
Egy lépést.
Nem észleled,
Lelkem zenéjét?

Csendes reggelen, még egyet szenderegve,
Ébredezek, mert megyek messze.
Veled megyek, merre? Ezt nem lelem,
De, lehet esetleg remek reményem?

Mért
Vezet
Képzelet
Téves helyre?
Reményt nem vesztek.

Erre kell lenned, mert ...
Olvasták: 441
Részletek
Az Ön versének a helye...
147 
Egy téli, fejedelmi vacsoráról, tankában írt a szerzőpáros…

Alkonyodik és
Bátrabbá lesz a sötét.
Éjjel, oly’ fagyos.
Napok óta nem eszek,
Számba csak vizet veszek.
*
Róka oson a
Neki oly’ magas hóban.
Orra izgatott!
Lakodalomba megyek,
Hogy jót és nagyot egyek.
*
A környéket még
Vékony köd is takarja.
Az éhség, ...
Olvasták: 489
Részletek
Versben és apevában elmélkedett a szerzőpáros…

Több zsebórám van, mind ketyeg, órás kezeli,
Ha van a tömegben is, akkor az unottan figyeli…
Bár látni, kapkodnak, igyekeznek időt megfogni…
*
Idővonat a
Kulcsa mindennek, a perc!
Nap is így ébred.
*
A
Megélt
Perc kulcsa
Az életnek.
Így éld életed!
*
Idő csak megy tovább, ...
Olvasták: 283
Részletek
Avagy végét járja az ősz… versben és HIAQ –ban elmélkedett a szerzőpáros.

Ami várható, azt jobb ha, előszoba vakablakában nézem,
Ködbe elbújva, nem látom a zenitet, dolgomat, így hogy végzem?

Jobb nem látni mi jő,
Ködös az idő s életem.
Szemeimen hályog.
*
Borongós volt az október, már az sem volt ínyemre,
Csontomban éreztem… ...
Olvasták: 307
Részletek
A ködöt örökítette meg a szerzőpáros, versben és tankában…

Ősz, már ököllel kopog az ablakon,
Lefolyó vizet csinál a falakon.
Holnap reggelre, lehet, hogy deres lesz már minden,
Utána jő a téli hideg, menekvés nincsen.
*
Köd-hajnal dereng,
Fázós hideg, dermesztő.
Szomorkás szürke.
Metsző lég, hajnal hasad,
Szürke tájra köd tapad. ...
Olvasták: 312
Részletek
Eredeti Baso féle tankában írta meg a szerzőpáros...

Rozsdás falevél,
Szélben repül, búcsúzik.
Libegve libben.
Földre tér, avarba,
Feltapad cipőtalpra.
*
Szélficsúr szellő,
Edzést tart, majd vihar lesz.
Boglyát felborít.
Fázós hajnali angyal,
Sétál kibontott hajjal.
*
Előkerült az
Elmúlás rémes szaga.
Szél, messze ...
Olvasták: 337
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére