Az őszről, az állatvilágról tankában írt a szerzőpáros

Fakó őszi fényt
Még sötétítő a köd.
Nyálkás levegő.
Csiga csúszik csendesen,
Őszt simogat nedvesen.
*
Sötét ködfoltok,
Sorban állnak rét felett!
Napfény kivillan.
Őzek őrzik ösztönük,
Fülelik ősz örömük.
*
Köd szitál ide,
Mindenféle vad ...

A hatalmas Szaturnusz a tél istene,
Nagy téli viharokat küld le a földre.
Sajna igaz, ember vívta ki az Isten
Haragját, mint gyarló, nagyon érdemtelen.

Szereposztás adott; Isten és ember
Látszik, ember, állat, növény a fényben.
Ember bizony nem kapott külön szerepet,
Hogy uralja állatokat, növényeket.

A Föld egységes természet ...

Hétköznapi pszichológia…

Öregen már rég, a fájdalom amorffá tette a lelkemet,
És így kedvetlenül járom az életutam.
Ez, az áldatlan állapot, nagyon befolyásolja eszemet.
S
Egyszer, valamikor... de, minek is indultam?

Életutam, nem kővel volt kirakva... kaptam, dárdahegyeket.

Vecsés, 2017. június 9. – Kustra Ferenc

Hétköznapi pszichológia…

A vak végzetet, mi biz' nem látjuk,
De ő vakságban is lát minket.
Ha, baj van, nem tudjuk, mit csináljunk,
És
Ezért tarol le, élet minket.

Megtörtént bajunk kárát, mi látjuk.

Vecsés, 2017. június 6. – Kustra Ferenc

Eredeti Baso féle tankában filozofált a szerzőpáros…
Lombsátor, könnyed
Kelmeként, erdő fölött.
Ködös hajnalok.
Lágy csók, szerelmes pára,
Fény néz álmodó párra.
*
Hajnalban leszáll
A köd. Szűrt, reggeli fény.
Látótávolság.
Puha, gyűrött ölelés,
Erdőben kalandlelés.
*
Álmosan hűvös
A ködborított hajnal.
Varjú ...

Lét-emlékek…

Megfejtettem, a létem maga a gordiuszi csomó,
Bele van még kötve, sok minden, ami nem oda való…

Szólt az ember, amikor nem is kellett,
Írt levelet is, amikor nem kellett…
Sok év alatt, így-úgy lett… emlegetett.

Emlékszem én azért szép pillanatokra,
Bár, tengerparton sincs mindig halvacsora…
Fogynak, bizony a napok... az ...