Szegény vagyok, mint a mókus télen,
Mint róka a viharverte réten.
Nincsen semmim, csak a lelki érték,
A mai világban ez nem érték.

Ülök és várok, jön-e jó sorsom.
Bizonyítani volna alkalom?
Karmámat érdekli, velem mi van?
Nem... egy vagyok a tucat áruban…

Vecsés, 2002. december 25. – Kustra Ferenc

Óh, Te táncos lábú, finomkodó
Óh, Te zavart-lelkű, csillám-szóró,
Óh, Te ígérgető, vágyfokozó, hitegető,
Óh, Te hazudozó, álomhozó sötét felhő!

Óh, Te élet, miért is vagy Te ilyen csapodár,
Óh, Te élet, miért nem… mikor kegyelmezel már?

Vecsés, 2013. június 5. – Kustra Ferenc

Már üres a nyomor, a meghatottság,
Ránk lőcsölték, nincsen jó megoldottság.
Hajnalhírre fény szűrődik a leplen,
Ez a mai világ és ez végtelen?

Fényesség nincs, így már betelt az idő.
Fényesség nélkül epedünk, ez minő?
Az ég küld-e még üzenetet vagy már,
Mert a zordon tömeg, már árnyékként jár.

Bízzunk benne, hogy nem csak az ...

HIAQ – ban fogant képzetek…

Kezemben, remeg toll.
Papír… kedvesen mosolyog!
Hegy, papírárkot húz…
*
Sebbel keltem reggel,
De kiírom a kelevényt.
Majd, mosollyal alszom!
*
A papír elbírja,
Ha a tenta betűt ró rá.
Lúdtoll, nem karcolja.
*
Van mondanivalóm,
Én kifogyhatatlan vagyok.
Papír csüng szavakon…
*
Papír ...

Versben és európai stílusú haikuban…

A pokol délceg,
Csak áll a kínpad mellett!
Engem fektet rá.
*
Csak lebegek a lét felett
És körülvesz a nagy ármány.
Élem idegen életem,
Nem is véd esőtől párkány.
*
Kemény göröngyök,
Majd kívülről kopognak…
Hamuvá leszek…

Vecsés, 2005. április 28. – Kustra Ferenc

Versben és európai stílusú haikuban…

Holdvilág szűkül,
Hajnal már ébredezik.
Kisiklott élet…
*
Vezérállat is lehettem volna,
Csak szarvatlan kos vagyok.
A sorsom… ám másként gondolta,
Csak a rabszolgám vagyok.
*
Megfáradtál és
Homlokod már ráncos lett!
Torz halál-mosoly.

Vecsés, 2002. október 6. – Kustra ...