Az élet tajtékzó viharában
Hánykolódó lélekvesztő,
Emberi roncsokból felszálló
Sikoly, mily dermesztő!

Semmivé lett üres vágyak,
Hiányt pótló tárgyak,
Reszkető kézzel tartott,
Hervadó olajfaágak.

Cirkusz porondján tolongó
Kíváncsi, néma tömeg.
Vérre szomjas, tébolyultan
Meredő, üveges szemek!

Füst ...

Egy éjjen a kertben imádkozott, gyötrődött
S Júdás egy csókkal árulá el Őt.
Úgy törtek rá, mint egy latorra...
„Ez az Ő órájuk, a sötétségnek hatalma!”

Kajafás főpap elé vezették,
A szolgák leköpték, megverték
A halálra, méltónak ítélték,
Pilátus palotájába kísérték.

Bűne, hogy mindenkit szeretett!
Egy ...

(Húsvétra, Ézsaiás és az evangéliumok alapján)

Mindnyájan szépséges emberek,
gazdagok,s kiknek nincs pénzetek,
- jöjjetek terített asztalomhoz, -
égi kenyérrel fogadlak titeket.
Az Én boltomban vegyetek
bort,- és teljék be lelketek
friss tejjel: Igémet egyétek...
Ne gyűjtsetek rozsdamart kincseket,
melyek meg nem elégíthetnek, ...

S lőn két leány Bethániában –
mindkettő igen jámbor lélek:
Az egyik szorgos sürgő-forgós,
a másik hallgatag mélységes.

Midőn az Úr házukba térve
helyet foglalva ott lepihent,
Látta amint az egyik tüstént
az Ő szolgálatára siet.

A másik lányka lábaihoz
ülve figyelmesen hallgatott
az Ő szavára, s füle ...

Szürkeséget bocsátott ránk
Jó Atyánk, hogy ráébredjünk
Hiányosságunkra éltünk során.

Mindenki üresen születik,
Megfosztva a rőt mélységtől,
Mely elvezet a magasságig.

Megkaptuk, ami nekünk jár.
Az egész földkerekségnek
Elkerülhetetlen a halál.

Akár a rút varjú, úgy kárál
Az elégedetlen ...

Jártam már nyomorban,
hol koldus éhezett,
s kastélyban, hol a királynak
volt aranyból bőségesen.

Láttam már síró asszonyt
a templomban,
s gőgös urat
orrát fennhordva.

Láttam már az
égre tekintett síró gyermekeket,
s gazdag, de mégis
nincstelen embereket.

Láttam már gyermekét
szerető, féltő ...